Agyhullámlovaglás a tudatalatti „Vásárlás” gombért –Neuromarketing és AI

MI Stúdió S02 E28

  2020-09-30

Hallgass minket YouTube-on!

Ez az MI Stúdió, ahol a legmenőbb szakértők segítségével fejtjük meg a mesterséges intelligencia rezdüléseit, és követjük le a legújabb MI trendeket. Hörömpöli–Tóth Levente vagyok, tartsatok velünk! Mindenkinek üdv innen, az MI Stúdióból, ahol a 2. évad 28. epizódjával jelentkezünk. Mindent egybe véve pedig ez már a 35. adás kérem szépen, de mai témánk előtt ismét mondjuk el, hogy elindult a magyar mesterséges intelligencia ökoszisztéma központi gyűjtőoldala, az ai–hungary.com, amely nem csak hogy podcastunk új otthona, hanem itt gyűjtjük a vonatkozó MI híreket és eseményeket is. Az MI Akadémia ugye az MI-vel kapcsolatos képzéseket és kurzusokat listázza, és elindultak a piacterek is, ahol különböző témakörökben lehet ajánlatokat feltölteni, illetve az ajánlatok között keresni, de akkor is a legjobb helyen jártok, hogyha azokat a megoldásokat keresitek, amelyek cégetek folyamatait optimalizálhatják. Tehát érdemes regisztrálni, ne maradjatok le a legfrissebb történésekről! Az ai–hungary.com tehát az a hely, ahol mindent megtalálsz a mesterséges intelligenciáról. Na ennyi bevezető után most már tényleg ideje, hogy szóhoz engedjük jutni vendégünket is, akit ezúton köszöntünk az MI Stúdióban velem szemben Ottlik Dávid, a Synetiq alapítója ül.

O.D.: – Szia Levente, üdvözlöm a hallgatókat!

H–T. L.: – No hát akkor az MI Stúdióban ugye a mesterséges intelligenciával, annak különböző aspektusaival szoktunk foglalkozni, de a mai témánk, azt gondolom, hogy még a szokásosnál is egy kicsit komplexebb, ezért most tényleg induljunk a kályhánál. Ti a Synetiqnél ugye neuromarketinggel foglalkoztok, de valójában mit is takar ez a fogalom?

O.D.: – A neuromarketing tulajdonképpen a neuro tudományok és a marketingnek a határterülete, és ez egy olyan piackutatási forma, amiben az emberek nem tudatos reakcióit vizsgáljuk és próbáljuk megérteni. Egyszerűbben mondva marketinganyagok érzelmi és nem tudatos hatásának megértéséről van szó.

H–T. L.: – El akartam mondani a hallgatóknak, hogy mi amúgy5 évvel ezelőtt már interjúztunk, akkor még a Budapest Business Journal újságírójaként kérdeztelek téged, és hát már akkor is nagyon szépek voltak a kilátások, tehát látszott, hogy ez egy olyan szegmens, amiben igenis van fantázia, na most pont abból az időszakból amikor beszéltünk, 2015–ből találtam egy cikket: a The Guardianből. Ennek a cikknek a kulcsmegállapítását szeretném idézni, ez pedig így szól: "The holy grail of neuromarketing is to predict which ads will lead to most sales before they’ve been released but the reality is a mixture of bad science, bullshit and hope."

O.D.: – Feladtad a labdát.

H–T. L.: – Hát igen, én azt gondolom, hogy ilyen keményen még nem szálltunk bele egyetlen vendégünkbe sem???? Sajnos ez volt talán a második, amit a témában feldobott a Google. Tehát akkor, hogy is van ez a bizonyos "mixture of bad science, bullshit and hope"?

O.D.: – Hát sajnos sokat kapunk ilyen kérdést mi is, meg mindenki az iparágban. Sajnos tényleg vannak olyan cégek és olyan megoldások a piacon, amelyek nem kellően megalapozottak, vagy nem megfelelő a tudományos hátterük, mi ezért is ezekre extrán odafigyelünk és feddhetetlenek próbálunk lenni. Még hozzátenném azt, hogy általában, hogy ha valaki valamit nem ért, akkor vagy fél tőle, vagy szemfényvesztésnek tartja. Tehát akkor rántsuk le a leplet erről az egész iparágról, arról, hogy mi is ez. Tehát alapvetően talán az megkérdőjelezhetetlen, hogy ha hallunk vagy látunk valamit, akkor azok bizonyos hatásokat váltanak ki bennünk. Igaz?

H–T. L.: – Így van, abszolúte!

O.D.: – Na most ezek a hatások különböző fiziológiai és agyi folyamatokat indítanak el a testünkben, amiket biometrikus szenzorokkal lehet mérni, kvantifikálni. Igazából ez az alapja az egésznek, tehát valaki valamit lát, történik a testében az agyában valami, és mi ezt különböző szenzorokkal észrevesszük, ezt megcsináljuk sok embernél sok anyagot mutatva összesítjük az adatokat, és ebből nyerünk információt, információkból pedig insight-okat. Ez leegyszerűsítve az egésznek a működése. Még hozzátenném azt, hogy 150 éve is képesek voltunk már agyi reakciókat mérni tehát EEG, vagy kezdetleges EEK 150 évvel ezelőtt is működtek. Mi például, amikor elkezdtük a céggel az első 2 évben, mást se csináltunk, csak a tudományos oldalán dolgoztunk. Egyetemekkel dolgoztunk együtt itthon és külföldön, teszteltük azt a legjobb legoptimálisabb metodológiát, amivel a legértelmesebb adatokat és a legértékesebb adatokat tudjuk gyűjteni. Most így 6 év távlatában már tudjuk azt, hogy ezt hogyan kell csinálni. Nem állítom azt, hogy az első nap tudtuk, tehát, hogy sok–sok munka és sok–sok próbálkozás és kísérletezés van benne, de most már több mint 12.000 ember ment át a kezünk között és 1500 márkának majdnem 6000 reklámvideóját vizsgáltuk az elmúlt években, és ugye most már tudjuk azt, hogy hogyan kell ezt csinálni, hogyan kell érzelmeket mérni és értelmezni.

H–T. L.: – Igen, és ezt jó, hogy mondod, mert amikor beszéltünk, már akkor a BBC is ugye leszerződött veletek, ami szerintem egy hihetetlen teljesítmény, és egy nagyon fontos referenciapont. Na most még egy remekbe szabott mondatot hadd olvassak be, és akkor tényleg ezzel lezárjuk ezt a The Guardian vonalat, így ezt sikerült az újságírónak leírni: "The result is an intoxicating but largely ineffective mix that makes sharp but non–specialist executives pay millions in the hope of maximising their return on branding and advertising." – na most ugye a BBC és a számtalan neves nemzetközi reklámügynökségnek ezek a bizonyos "non–specialist executive"-okat mégis, akkor hogyan sikerült meggyőzni arról, hogy ez egy jó biznisz, és mik az ő tapasztalataik? Ők miről számoltak be?

O.D.: – Elsőként hoznék egy példát, illetve egy információt, egy kutatás eredményét, amit a Nielsen, és talán ezt a céget mindannyian ismerjük a világon, az egyik legnagyobb piackutató cég. Tehát csinált egy kutatást 22.000 fő részvételével, amiben megvizsgálta azt, hogy melyik piackutatási metodológia mennyire tudja elő jósolni a sales eredményeket. Ezzel kapcsolatban akkor még referálok a The Guardianes kérdésedre: ott az jött ki, hogy a kérdőíves kutatások a salesnek a 24 százalékát tudják megjósolni. 24 százalékát. Ha egy EEG–t használ az ember, az 62 százalékot, és ha az összes neuro eszköztárat beveti, az összes szenzort, plusz kérdőívet is, azzal a 84 százalékát képes megjósolni a salesnek. Ezt huszonkétezer emberen csinálta a Nielsen, tehát nem mi. Ez azt mutatja, hogy ez a metodológia a legerősebb, a legalkalmasabb arra, hogy a sales eredményekre utaljon és azokat akár prediktálja. A másik kommented az a drágaság volt, illetve a The Guardian kommentje. Ezzel szemben mi nekünk az ambíciók, hogy ez egy demokratikus, minden nap és minden cég által használt eszköz legyen, amit mi csinálunk, az elmúlt évek fejlesztései mind arra mentek, hogy hogyan lehet ezt a legköltséghatékonyabban adni az ügyfeleinknek. Ehhez ugye az is kell, hogy mi költséghatékonyan tudjuk előállítani az információkat, amire kidolgoztunk egy nagyon hatékony adatfelvételi módszert, miszerint minden hónapban az adott reklámfelhozatalt egy adott piacon megvizsgáljuk, az így összegyűjtött adatok bekerülnek egy adatbázisba és ebből az adatbázisból különböző termékek formájában segítjük az ügyfeleinket.

H–T. L.: – Tehát akkor azt veszem ki a szavaidból, hogy egyrészt, amit már korábban említettél: egy nagyon komoly tudományos háttér áll rendelkezésre. Nem tudom a csapatotokban is vannak ilyen szakemberek?

O.D.: – Igen most is vannak, tehát pici csapat vagyunk, de több 1000 főből választottuk ezt a tíz pár embert, úgyhogy elmondhatom, hogy szerencsére sokan jelentkeznek hozzánk is nagyon jó szakemberekből tudunk válogatni. A kezdeti csapatnak más volt az összetétele, mint a jelenlegi csapatnak, az szinte 100 százalékban tudományos háttérrel rendelkező, pszichológusokból kutatómérnökökből, illetve data scientistekből állt. Ahogy a kutatási vagy R&D vagy kutatás–fejlesztési szakaszból nőttünk át, a piacra vezetésbe. Most már ugye 3 éve, 4 éve bocsánat, most már 4 éve van piacon ez a termékünk, amiről most beszélünk. A csapat összetétele azóta változott, tehát most már több sales, meg marketing is van, de továbbra is vannak mérnökök, pszichológusok. Dolgozunk együtt egyetemekkel nemzetközi szinten különböző projektekben.

H–T. L.: – Nagyon érdekes, amit mondtál az előbb, hogy próbáljátok szándékosan és tudatosan a költségcsökkentés irányába tolni ezt az egészet, mert valóban, hogyha belegondol az ember, akkor ez akár tisztességtelen versenyelőnyt is keletkeztethetne, hogyha csak a legnagyobb cégek számára lenne hozzáférhető ez a metódus.

O.D.: – Igen, amikor a neuromarketing kutatás elkezdte meghódítani a piacot, akkor valóban csak a legeslegnagyobb világmárkák tudták megengedni maguknak, és millió dollárokba kerültek az ilyen jellegű riportok meg kutatások, most már ezek inkább ilyen pár tízezer euró vagy pár millió forintos tételek tudnak lenni, de például nálunk is van párszázezer forintos termék, úgyhogy abszolút a demokratizálódás irányába megyünk. Ehhez például hozzájárul a standardizálás, a skálázhatóság, illetve hát az a technológia, ami ma már rendelkezésünkre áll tehát a felhőalapú adatfeldolgozás és adattárolás, illetve a mesterséges intelligencia, ami ugye kivált egy csomó emberi erőforrást és emberi munkát, és mi is ez ezen dolgoztunk az elmúlt években.

H–T. L.: – Ez azért nagyon izgalmas, mert ez tényleg azt jelenti, hogy akár már egy idézőjelbe véve mezei, hazai kkv számára is abszolút elérhető közelségbe kerülhet ez a legújabb technológia, és ezáltal fogja tudni a saját marketingjét ugye új szintre emelni. Akkor lépjünk egy kicsit tovább és menjünk bele magába a tesztelés folyamatában, hogy zajlik ez az egész, hogy kell ezt elképzelni?

O.D.: – Alapvetően neuromarketing kutatásokat ahány cég, annyiféle módon csinálnak, mi egy nagyon sztenderd és skálázható metodológiát fejlesztettünk az elmúlt években, amit amúgy még mai napig minden egyes alkalommal fejlesztünk és javítunk. Nálunk úgy néz ki, hogy minden hónapban fogjuk azt az összes reklámvideót, ami online és a tévében megjelenik egy adott országban, és ebből egy jó nagy szelekciót veszünk, amiben mindenféle szektorból és területről vannak reklámok. Ezt a szelekciót megmutatjuk egy válogatott közönségnek,100-150 emberről van szó minden hónapban. Minden alkalommal másoknak, tehát nem ugyanazoknak az embereknek, így nem egy panel. Ezek az emberek megnézik ezeket a videókat, szimulálunk tulajdonképpen nekik reklámblokkokat, úgy mutatjuk meg a reklámokat minthogyha TV–t néznének.

H–T. L: – Tehát nem egyesével?

O.D.: – Nem egyesével, ez azért is fontos, mert nem gondoljuk, hogy úgy valós érzelmeket lehet kiváltani, hogyha nem egy valós szituációt próbálunk, legalábbis amennyire csak lehet szimulálni, tehát soha nem úgy néz meg senki egy reklámot, hogy leül a számítógép vagy tévé elé és megnézi, majd kikapcsolja, hanem egy kontextusban van elhelyezve. Volt előtte műsor, időjárás-jelentés.

H–T. L.: – Akkor az is befolyásolja, hogy mit látott előtte?

O.D.: – Természetesen. És akkor erre vannak metodológiák, hogy lehet ezeknek a dolgoknak a befolyásolását kivenni, tehát például randomizáljuk a sorrendjét a reklámoknak, minden egyes ember minden egyes résztvevő más sorrendben látja a reklámokat, és ezért nincs ráhatással az eredményre az, hogy hányadikként látta az adott reklámot. Akkor ezt megcsináljuk olyan 150 emberrel minden hónapba esély az így összegyűjtött adatok bekerülnek egy nagy adatbázisba és ebből az adatbázisból táplálkoznak ebből a különböző termékeink, amiket az ügyfeleinknek adunk. Alapvetően a termékeink 3 kritikus ponton segítik a nagy márkák és marketing csapatok is a brand csapatok munkáját a tervezés fázisban, a gyártás fázisban és „on the air” fázisban, tehát amikor már adásban van a termék.

H–T. L.: – Maguk a tesztalanyok, ők mit viselnek? Ugye itt az agyhullámokat nézitek, de gondolom a szemmozgást is figyelitek.

O.D.: – Alapvetően a tesztalanyoknak rengeteg paraméternek meg kell felelni, mivel ugye relatíve az ország populációhoz nézve kicsi az a minta, tehát 150 fő ezért minden egyes ember egy csomó paraméternek meg kell feleljen. Kor, nem, iskolázottság, tévénézési szokás, vásárlási szokás és a többi, nagyon komolyan szűrűnk, és nagyon komolyan vesszük ezeket a megfeleléseket, illetve van néhány egészségügyi feltétel is, például nem lehet agyi elváltozása, vagy nem lehet pacemakere, nem lehet gyógyszeres kezelés alatt, mert azok befolyásolnák a fiziológiai jeleket, amiket mi mérünk és torzítanák a mi adatainkat.

H–T. L.: – Hogy lehet ilyen megfelelő tesztalanyokat találni?

O.D.: – Sok pénzért. Van egy nagyon jó partnerünk, egy külsős cég, aki most már évek óta dolgozik velünk, és hozza ezeket az embereket hozzánk. Nincs könnyű dolga, tehát minden hónapban megküzd azért, hogy a nekünk megfelelő minőségi elvárásoknak megfeleljen, és, ahogy mondtam, most az elmúlt 4 évben 12.000 ember ment át a kezünk között így.

H–T. L.: – Oké, és akkor tegyük föl, hogy megvan ez a 150 ember, milyen eszközökre van szükségük, egyáltalán hol kell végrehajtani ezt a tesztet általában?

O.D.: – Úgy szoktuk csinálni, bármelyik európai országról is beszélünk, egy nagyvárosnak a belvárosában bérlünk egy helyet, ott kell megjelenniük ezeknek az embereknek egy megadott időpontban. Meg van szabva, hogy előtte mit ehetnek, mit ihatnak, meg mit nem. Ezt most azért nem mondom el, mert ha közülük valaki ezt hallgatja, nem akarom torzítani az ő viselkedését a részletekkel. Ezekkel az információkkal megjelennek a megadott helyen, mi elmondjuk nekik, hogy mi fog történni. Van egy ilyen szerződéses része is a dolognak, majd leültetjük őket egy számítógép elé és felhelyezünk rájuk különböző szenzorokat. Ezt úgy kell elképzelni, hogy például van egy ilyen pókra hasonlító fejpánt, ami az EEG maga; ez egy vezeték nélküli 14 csatornás EEG-headset, ez fogja az agyhullámokat vizsgálni. A fülcimpájukra csippentünk egy szívritmus mérőt, az ujjukra rakunk két kis tappancsot, ami egy bőr ellenállás mérő, illetve a monitor alatt van egy szemkövető kamera. Ezeket a szenzorokat vetjük be annak érdekében, hogy az ő fiziológiai és agyi reakcióikat mérjük.

H-T. L.: – Oké, tehát akkor itt vannak ezek a tesztalanyok, de mi van akkor, hogyha valakinek van egy szimpla ADD-je, most már ugye egyre több ilyen ember van, aki gyakorlatilag semmilyen szinten nem tud odafigyelni. Rájuk is hathat ez a mágia?

O.D.: – Ugye nem mágia. De igen, tehát hogyha valakinek van, ha valaki egy kicsit másmilyen vagy másmilyen módon reagál, mint a többi ember, azt mi fogjuk látni az adatokban. Egyrészt ez olyan szempontból érdekes, hogy a társadalomban is vannak olyan emberek, akik kicsit máshogy reagálnak, mint az átlag viszont hogyha nagyon eltérő, például egy komoly ADD-je van, tehát nem tud odafigyelni, nem tud koncentrálni, hiperaktív, akkor azt látjuk az adatokból és kiszűrjük, hogy ne torzítsa a maradék adatot.

H-T. L.: – Na most ez nyilván egy extrém eset, tehát nem ebből indulunk ki, mert nem ez a normális, vagyis a hétköznapi, de az viszont biztos, hogy általában elmondhatjuk: az emberek figyelmét nagyon-nagyon nehéz megragadni. Ez a bizonyos „attention span” ugye egyre rövidül és most már tényleg ott tartunk, hogy szinte a YouTube-nak az 5 másodperces korlátja is néha túl hosszúnak hathat, van itt valami ökölszabály, hogy mi az a pont, az a legkésőbbi időpont, amikor még el tudott kapni az adott ember figyelmét?

O.D.: – Ez egy sokmillió forintos kérdés, de alapvetően ugye a YouTube Priorokról beszélsz, amik ugye 5-6 másodpercig futnak, mielőtt a videó elkezdődik, tehát pontosan 5-6 másodperc, ami megtett van arra, hogy ki van találva, hogy elkapd a nézők figyelmét és kattintson, mielőtt elindul a videó, amit akar nézni. Arra, hogy ezt hogyan tudod elérni, természetesen vannak nekünk kutatásaink meg adataink. Pár exkluzív dolgot azért megosztok az MI Stúdió a hallgatóival, tehát például ugye alapvetően az emberek információt akkor tudnak jól proceszálni az agyukba, ha az egy narratívába van csomagolva, egy történetbe van csomagolva. Tehát mindig arra sarkalljuk az ügyfeleinket, hogy történetet meséljenek, akármilyen egyszerű: legyen egy eleje, egy közepe és egy vége. Ez az egyik, tehát, hogy narratívában tudunk információt megérteni. A másik, ami nagyon fontos, hogy ha videóról van szó, hogy a kép és a hang koherens legyen egymással. Tehát az nem működik, hogy például látok egy valamilyen nemű embert beszélni és közben hallok egy másmilyen nemű embert beszélni a hang audióban vagy, ha ki van írva valami, de teljesen mást mondanak, ezek inkoherenssé teszik az információt és az emberi agy kevésbé fogja tudni megérteni. Ezáltal kevésbé fog emlékezni rá. Vagy például hogyha arcokat közelről mutatunk minél közelebbről, akkor ugye a kis micro expressionok is látszanak, ez empátiát vált ki az emberekben, és sokkal jobban hiszik el, amit látnak, illetve sokkal jobban empatizálnak azzal az üzenettel, amiről ez a videó vagy reklám szól. Vagy például vannak mondásaink vágással, ritmussal, zenével kapcsolatban vagy, hogy a sötétség vagy sötét jelenetek milyen hatással vannak az emberekre, de az majd egy másik beszélgetés. Még annyit hozzátennék, hogy ahogy ezek a marketing felületek, a reklámtípusok fejlődnek, úgy az emberek is adaptálódnak ehhez és kialakulnak új viselkedési patternök meg új reakció típusok, ezért tehát ez egy folyamatos verseny az emberek figyelméért és a technológia adta lehetőségekkel. Az egyik mindig egy kicsit előrébb jár, de aztán az emberek adaptálódnak és akkor már újat kell kitalálni, hogy eltérjen az ember vagy a cég a tömegtől.

H-T. L.: – Na most, nálatok rengeteg adag adat születik, tehát ez biztos. Most az a kérdés, hogy a kiértékelésnél, ott mennyiben vesztek igénybe gépi segítségét? Mikor jön be a szakember, amikor már tényleg neki kell ránéznie az adatokra megint? Ugye az értelmezést, gondolom, a végén ő csinálja?

O.D.: – Alapvetően amikor elkezdtük a céget, akkor minden manuális volt. Tehát akkor 3-4 hónap volt mire kielemeztünk egy adatfelvételből származó adatmennyiséget. Azért itt nagyon sok szenzorból, nagyon sok adatpont van, tehát másodpercenként egy-egy szenzorból 120 adatpont is érkezik, és akkor még nem mondtam az összes szenzorát az összes szenzornak, tehát giga mennyiségű adatról beszélünk. Most már évekkel később ennek szinte a 100 százaléka automatizált, a felhőben fut szinte valós időben. Tehát ahogy egy ember valamit néz és produkálja azt a reakciót a bőrén, szívében, agyában, a szemével, akkor az az adat már vezeték nélkül megy a számítógépre onnan, az internetre, már megy is végig ezen a pipelineon, ahol többezer lépés történik az adattal, mire olyan görbe vagy információ vagy szám vagy score lesz belőle, amit egy ember tud értelmezni. A mi rendszerünk outputja és az ügyfél szeme között vannak a mi szakértő elemző kollégáink, akik többezer ilyen reklámot láttak, több ezret elemeztek már. Pontosan tudják azt, hogy milyen motívumok az adatokban meg a görbékben mit jelentenek és azok alapján mit érdemes csinálni. Ezeket ők fordítják át marketingvezetők és marketing csapatok által érthető mondatokká, de ezen is dolgozunk, hogy az ő munkájukból, amit csak lehet azt mesterségesintelligencia csinálja és ők tényleg csak arra a kis szeletére tudjanak fókuszálni, ahol a legnagyobb hozzáadott értéke van az emberi szakértelemnek. Annak, hogy ők értik a kontextust, tudják, hogy mi zajlik kint az utcán. Tehát egy mesterséges intelligencia algoritmus soha nem fogja tudni, hogy amúgy esik-e kint az eső, na jó az pont fogja tudni, de hogy nem fogja tudni, hogy mi a nagyobb kontextus, azt, hogy mi történik éppen a világban, és hogy lehet, hogy amiatt reagál valaki valahogy.

H-T. L.: – Igen, ez egy nagyon jó példa, és nagyon-nagyon örülök neki, hogy ezt így elmondtad, mert ez is egy újabb bizonyíték arra, amit mi mindig elmondunk az MI Stúdióban, meg ugye az egész MI Koalíciónak az egész tevékenysége erre van felfűzve, hogy igazából az MI-nek az értékét kell néznünk, és azt, hogy teszi hatékonyabbá a munkánkat. Gyakorlatilag tényleg mi a saját időnket és tudásunkat akkor kapcsoljuk be a munkafolyamatba, amikor arra a legnagyobb szükség van, és ahol a legnagyobb hozzáadott értéket tudjuk produkálni.

O.D.: – Még egy gondolat a mesterséges intelligenciáról, hogy a mesterséges intelligenciát emberek hozzák létre, és azt fogja csinálni, amit mi szeretnénk, hogy ő csináljon és abból az adatból fogja ezt csinálni, amit mi emberek valahogy a rendelkezésére bocsátunk. Tehát ezért sem kell félni a mesterséges intelligenciától. Inkább az emberektől kell félni, hogy mit csinálnak, és nem a mesterséges intelligenciától, mert az emberek hozzák létre.

H-T. L.: Nagyon-nagyon jó! Azt gondolom, hogy nagyon sok mindent megbeszéltünk, és szerintem zárjuk a beszélgetést az etikával, ha lehet, mert ugye van ez a bizonyos tudatalatti befolyásolás. Ezt szokták itt még emlegetni. 2015-ben volt például Mexikóban egy választás, ahol a politikai pártok már ezt a bizonyos neuromarketinget vetették be, mint eszközt, ennek alapján készítették el az üzeneteiket, csakhogy ez kitudódott, és a választók ezt nem nézték túl jó szemmel. Na most az a kérdés, hogy mi a válasz ezekre az etikai az aggodalmakra? Ez tényleg már ilyen a magánszférával való visszaélésnek számít? Vagy mennyire kell mondjuk tartaniuk azoknak a cégeknek, vagy, ahogy láttuk, a pártoknak is, hogy ilyen eszközöket alkalmaznak?

O.D.: – Én azt gondolom, hogy a cégek és bármilyen szervezetek, akár pártok is, mindig a rendelkezésükre álló eszköztárból fognak választani. Ez így volt 1000 évvel ezelőtt is, így volt 100 évvel ezelőtt is, így van ma is és így lesz a jövőben is. Tehát, hogy amit meg lehet csinálni technológiailag, azt meg fogják tenni a céljaik elérésében, ami lehet ez választók megszerzése vagy termékek eladása vagy bármi egyéb. Lehet ezt itt etikai kérdéssé tenni, de szerintem ez egy evolúciós kérdés. Ha vannak új technológiák, akkor azt fogják használni, és azt, hogy jóra, vagy rosszra, ezt mindenki magának eldönti. Meg a cégek is eldönthetik, hogy mire adják az ő technológiájukat. Szerintem nem lehet a föld alá bújni a technológiai fejlődés elől, vagy elmenekülni. Tehát, hogy ez van, és a technológiai fejlődik és a társadalomnak is alkalmazkodnia kell, fel kell nőnie ahhoz, hogy ezeket az új eszközöket és az új megoldásokat kellően és etikai paraméterek betartásával tudja használni és hasznosítani. Szóval, amikor egy új technológia megjelenik a piacon, akkor először lehet, hogy vadnyugati működés van, tehát, hogy mindent lehet, de egy ponton a különböző szabályozások, törvénykezések utolérik ezt a technológiát és akkor kialakítják azt a kontextus, ami a legtöbb embernek jó. Akkortól ehhez tartják majd magukat a pártok is, illetve a cégek is.

H-T. L.: – Én is azt gondolom, hogy mint minden újdonságnak itt is megvannak a vadhajtásai, de aztán szépen mederbe lesz terelve és ott is „lesz tartva”. A magyarországi MI Stratégia is pont ezt az egyik üzenetet emeli ki, hogy rendkívül fontos a szabályozás mindamellett, hogy nem szeretnénk természetesen semmilyen innovációs törekvésnek az útjába állni és, azt gondolom, hogy ez a dilemma egyébként az európai színtéren is megfigyelhető, de úgy gondoljuk, hogy mint minden, ez is összességében mindenkinek a javát fogja szolgálni. Erről a témáról is még rengeteget tudnánk beszélgetni. Mindenesetre most sajnos a beszélgetés végére értünk, nagyon szépen köszönjük, hogy itt volt velünk Dávid!

O.D.: – Köszönöm szépen! Sziasztok!

H-T. L.: – A hallgatóknak pedig köszönjük a figyelmet a technikát továbbra is Nőthig Ádám kollégám varázsolja, mint ahogy fogja a következő adásban is. Találkozunk legközelebb! Kövessetek minket kedvenc podcast lelőhelyeken, illetve böngészhettek új gyűjtőoldalunkon, az ai-hungary.com-on, ahol minden epizódot megtaláltok egy helyen. Leiratkozott formában is! Sziasztok!

Ez volt az MI Stúdió, ahol a legmenőbb szakértők segítségével fejtjük meg a mesterséges intelligencia rezdüléseit. Az MI Stúdió, az MI Koalíció podcastja, amely a hazai mesterségesintelligencia ökoszisztéma szakmai fórumaként működik. Még több tartalomért kövesd az MI Stúdiót a nagyobb podcast-platformokon és ne felejtsd el értékelni az adást! Az észrevételeket, megjegyzéseket az [email protected] e-mailcímre, vagy a Mesterséges Intelligencia Koalíció közösségi médiafelületen várjuk. Találkozunk a következő epizódban!

Hallgass minket Spotify-on !

Hallgass minket Anchor-on!

Házigazda

Hörömpöli-Tóth Levente

MI Koalíció kommunikációs vezető

Vendége

Ottlik Dávid

A Synetiq alapítója