Fogadjunk, hogy nem volt bent, VAR ide vagy oda! - MI és a futball

MI Stúdió S02 E28

  2020-10-20

Hallgass minket a YouTube-on!

Ez az MI is Stúdió, ahol a legmenőbb szakértők segítségével fejtjük meg a mesterséges intelligencia rezdüléseit és követjük le a legújabb MI trendeket. Hörömpöli-Tóth Levente vagyok, tartsatok velünk!

H-T. L.: – Mindenkinek üdv innen az MI stúdióból, ahol a 2. évad 31. epizódjával jelentkezünk, mindent egybe véve pedig már a 38. adást indítjuk, és a futball szezon beindulása ürügyén nem bírjuk ki, hogy ne vegyük elő ismét az AI és a sport témáját. Mivel azonban, már az NFL is dübörög, úgy döntöttünk, hogy az amerikai focit is vastagon belekeverjük a mai beszélgetésbe, aki pedig ebben partnerem lesz, az nem más, mint Dénes Ferenc sportközgazdász, a Digitális Jólét Nonprofit Kft. sportdivíziójának vezetője. Nagyon köszönjük, hogy itt vagy velünk Feri!

D.F.: – Én is örülök, hogy itt lehetek!

H-T. L.: – Azt gondolom, hogy bemelegítésképpen mesélj arról nekünk, hogy mennyi és milyen sportot fogyasztasz így a különböző médiumokban? Egyáltalán képes vagy-e arra, hogy ne szakmai szemmel kövesd az eseményeket?

D.F.: – Rengeteget nézek, elsősorban futballt, méghozzá mind az európai, mind az amerikai változatát. Nagyon szeretem az atlétikát, de tulajdonképpen majdnem minden sportba valamennyit belenézek, hogy képben legyek. Nem, nem vagyok képes, hogy ne szakmailag nézzem a dolgot. Egy idő után azt veszem észre, hogy megy a meccs és én pedig a reklámokat nézzem, és próbálom beazonosítani, hogy ki milyen reklámmal van jelen. Vagy éppen, ha a bírót szidom, akkor azt is megpróbálom rendszerszerűen szidni, mert azt veszem észre, hogy egy pár hét múlva már cikket írok belőle a Magyar Narancsba, hogy hogyan is van ebben jelen.

H-T. L.: – Jó, hogy említetted, hogy gyakorlatilag már a reklámokat is szakmai szemüvegen keresztül nézed, és akkor azt gondolom, indítsuk is el innen ezt az egész beszélgetést. Összességében a sport és a technológia most már ugye nagyon-nagyon régóta kéz a kézben jár, hogy látod, a sportgazdaságot mint ilyet hogyan alakítja át a mindennapokban a tech, ezen belül a mesterséges intelligencia? És akkor szerintem maradjunk a focinál, illetve az amerikai focinál. Különös tekintettel arra, hogy ugye, mint tudjuk, a legnagyobb bevételt generáló sportág az bizony az amerikaifoci. Olyannyira és ezzel én is csak nemrég szembesültem, hogy még több bevételt termel, mint a Premier League és a La Liga összességében.

D.F.: – Emeljünk ki három területet, ami szerintem fontos ebben a kérdésben. Az egyik az üzleti háttér megteremtése, nem feltétlen evvel kellett volna kezdeni, de legyen ez. Tehát ha úgy tetszik az üzleti folyamatok hogyan alakulnak át, hogyan integrálódnak? Amit egyébként a sportban is, mint sok más helyen, úgy mondunk ugye, hogy a digitális átállás mennyire történik meg. Ez az egyik nagy témakör. A másik nagy témakör és ugye nyilván ez van mindenkinek a szeme előtt és a fejében, az ún. sportszakmai területek digitalizációja. Hozzá tartozik részben a kiválasztáshoz, a játékosok felkészítéséhez, a mérkőzések taktikájának és a mérkőzések felépítésének, vagy hát adott verseny a felépítésének tervezéséhez. Idetartozik a sportegészségügy is, ami teljes mértékben digitalizálódik, tehát ez egy nagy halom, és van az a halom, amiről még érdemes beszélni, ez a szurkolói kiszolgálás. Részben a stadionokban, illetve hát főként a stadionokban. Aztán broadcastingon, a televíziózáson keresztül, illetve hát inkább ezt mondjuk, hogy a digitális jelek különféle platformokra való feltételében, és a klub szolgáltatásokban, ahogy a kapcsolatot tartó egyre inkább perszonalizálja a szurkolókat. Tehát ez az a három terület, ahol jól követhető módon, nagy tömegben és nagyon intenzíven megy végbe az átállás.

H-T. L.: – Na most mondhatjuk azt, hogy ugye az NFL például viszonylag korán behozta a technológiát, sokkal hamarabb támaszkodtak rá, mint akár a fociban és itt most elsősorban a vitatott esetek eldöntésére gondolok. Ugye most már a futballban is megjelenik a VAR, ugye mindenki, vagyis a fél stadion mutatja a téglalapot. És hát ugye van ez a Goal-Line Technology is, amikor meg a labdába van benne a chip. De azért ugye ezek a technológiák sem mindenhatók, a legutóbb volt ez a Sheffield United-Aston Villa meccs, ahol bizony teljesen egyértelmű volt, hogy benn volt a labda, és mégis azt jelezte a technológia, hogy nem gól. Mondhatjuk azt, hogy igazából a futballban is a profit, illetve a gazdasági érdekek követelték azt, hogy legyen egy ilyen objektív mérce, mert már akkora a tét?

D.F.: – Ó, igen! Szilárd meggyőződésem, hogy a pénz mozgatja a világot, mint ez ahogy a Kabaré című filmben is többször elhangzik, de mielőtt bárki ezen felhorkanna, ettől még akár jól és erkölcsösnek is működhetne a dolog, tehát ez a kettő nem zárja ki egymást. Persze ennek megvannak a keret feltételei, amik egyre kevésbé teljesülnek, ez a világon mindenütt megbomlik. Válaszolva a kérdésedre: érdekes módon a profit leginkább a szerencsejáték oldaláról jön. Ott, ahol tényleg nagy tömegben és óriási összegek mozdulnak meg egy-egy mérkőzésre, azért ott valamennyire kell garantálni a lehető legnagyobb objektivitást. Hiszen adott esetben, egy bírói döntés nemcsak mérkőzést dönt el, hanem esetleg 100 milliárdnyi dollárt is mozgat, ide vagy oda. Akkor joggal gondolja úgy az iparág, hogy azért kellenek olyan eszközök, amik a lehető legnagyobb segítséget nyújtják a bíróknak. És azért fogalmazok ilyen „softan”, mert ahogy mondtad: elkerülhetetlen, hogy hibák legyenek, de azt biztosítani kell, hogy a bírók – és most itt többes számban – a meggyőződésük szerint, a saját szemük szerint a legjobb döntést hozzák. Na most az európai labdarúgásnak az volt a legnagyobb problémája, hogy annyira felgyorsult, illetve a játékosok annyira színészekké váltak és annyira nehéz volt (ugye hát nem gumiszabályok, de hát nem is, ilyen ki-ki szabályok működnek a labdarúgásban sem) egy adott szituációban egyetlen másodpercben, akár rossz szemszögből megítélni, hogy mi történt.

H-T. L.: – Legutóbb hallgattam a The Guardian Football Weekly egyik podcastjét, amiben pont próbálták visszafejteni, mi lehetett az a pillanat, amikor végérvényesen eldőlt, hogy most már aztán itt az ideje valóban, hogy bevezessék a VAR-t, illetve visszanézték ezeket a vitatott eseteket. Két szituációt emeltek ki, egyrészt amikor Henry kezezett, akkor azon múlott, hogy Franciaország ugye kijutott a vb-re, Írország pedig nem. A másik Lampard híres gólja, erre ugye mindnyájan emlékszünk, amikor a németek ellen gyakorlatilag két méterre volt benn a labda a gólvonalon túl és ugye még se ítélték meg. Na most erre mondták azt, hogy oké, de gyakorlatilag az a kéz még mindig ugyanígy egy vita tárgyát képezheti, mint ahogy gondoljunk most a legutóbb a Fradi-Molde meccsen is, ugye Hajdú B. István mondta is: hát, ha esetleg még hat centiméterrel lejjebb megy a válla akkor, nem kéz, de egyébként kéz lesz az. Akkor biztos, hogy ez is így kihúzza a méregfogát ennek az egésznek?

D.F.: – Biztos, hogy nem. Ugyanis a mi világképünk determinisztikus. Igen-nem, fehér-fekete a dolog, miközben valószínűségi mezőkben élünk mindig. Tehát egy 11-es – most igyekszem én is, egyébként egy éve váltani, hogy ilyeneket mondjak: „11-es volt”, e helyett ilyeneket posztolok a szörnyűséges Twitteren, hogy „70 százalékban 11-es volt”. A 70 százalék már nagyon nagy arány, tehát az az, amikor már valaki megfogja kézzel a labdát és kiviszi a 16-osról, de nincs 100 százalékos 11-es. Különösen arra való tekintettel, hogy kontakt volt, vagy nem volt kontakt. Gondoljunk csak a kosárlabdára, akkor, amikor én tanultam kosarazni – nem most volt –, akkor ugye az, hogy hozzáér a játékos a másikhoz, szabálytalannak számított. Hát most nézz meg egy kosármeccset, és ne csak az NBA-t, egy magyar kosárlabda mérkőzést, nőit! Nem arról van szó, hogy hozzáér nagyjából, ha nem veri ki a fogát az ellenfélnek, aki egyébként már fogvédőt visel, pont ebből fakadóan, az nem fault. Tehát most kicsit elviccelve a dolgot, de tényleg arról van szó, hogy bíróként van-e olyan típusú meggyőződésem, hogy azt gondolom, ez most 60 százalékban szabálytalan volt és befújható, akkor inkább megítélem, vagy azt mondom, ez csak 40 százalékban és szerintem inkább nem. Tehát a vita most már erről folyik, de még egyszer mondom: nem ez a kulcskérdés, a technológiának az a fontossága, és ez egy picit filozofikus kérdés is, hogy megadja az esélyt a játékvezetőnek, a játékvezetőknek, hogy nyugodt körülmények között a legjobb meggyőződésük szerint ítéljenek, mert mondom, egy pillanat törtrésze alatt ez majdnem, hogy lehetetlen.

H-T. L.: – Igen, és ahogy már előbb is említtetted, a szurkolói élményt is próbálják feljavítani különböző technológiai megoldásokkal. A Bundesliga például az Amazon Web Services-szel kötött szövetséget, ha úgy tetszik. Próbálják egy adott szituációban megjósolni, hogy milyen valószínűséggel lesz mondjuk gól, vagy megy mellé, lesz pontos a passz, de ilyenkor mindig felmerül az emberben, hogy biztos kell ez? Biztos tudni akarom? Jó lesz, tehát egyrészt van ez a törekvés, hogy igen többet akarok adni a szurkolóknak, de kell ez a szurkolónak?

D.F.: – Igen, kell, az információ egy fontos része a kiszolgálásnak. Megint visszaidézve, ha elindulunk abból, hogy a kosárlabdában mekkora élmény volt az, amikor a nagy kivetítőkön először láttuk, hogy kinek hány faultja van, abból tudtuk, hogy vigyáznia kell, hogy hogyan védekezik. Vagy pedig azt mondjuk, hogy hány percet töltött eddig a pályán, milyen hatékonysággal dobott. Ezek megjelentek a képernyőn, először Amerikában láttuk, emlékszem a 2000-es évek elején, aztán ugye megépültek a nagy arénáink, stadionjaink nekünk is, és akkor mi is beépítettünk ilyeneket. Mindig azon nevetek, ha ezt végig vesszük az órán, hogy innen hova jutottunk. De hát nem biztos, hogy neked ugyanazok az információk kellenek, mint nekem. Még mindig jobb kikapcsolni ezeket az információkat, mint ennek hiányában lenni. Tehát és most ezzel megint nagyon leszűkítettük ezt a kapcsolatot, a szurkolói kiszolgálásnak csak egyetlen elemére: alapvetően a játék vagy a szakmai információkra. Engem nem vonz annyira ez a dolog, tehát csomó dolgot tudok mondani, hogy mi az, ami technológiailag vonz, amikor stadionban vagyok, ez kevésbé, de biztos, hogy ránéznék, ha van ilyen applikáció lehetőség, vagy kivetítőn biztos, hogy el fogom böngészni, mert szeretem a számokat. De még egyszer mondom, ez én vagyok. Mások, ismerek olyan embereket, akik megőrülnek attól, hogy az XG-mutatót azt pontosan összehasonlítják, ráadásul valós időben, tehát hogyan változik a mérkőzésen.

H-T. L.: – Ugye mesterséges intelligenciának az egyik legkedveltebb tulajdonsága, ha úgy tetszik, hogy nagyon jó predikciókat tud adni. Esett már itt szó a fogadásokról is, akkor ez nem fogja átalakítani az egész fogadási piacot is? Hogyha mindent ilyen tökéletes és jó valószínűséggel fognak tudni megjósolni előre ezek az algoritmusok? Ez a fogadási piacra nem lehet majd hatással?

D.F.: – Annyiban, hogy van egy versenyfutás a fogadóiroda és a fogadó között. Azt gondolom, hogy a fogadóirodák nyernek, vagyis állnak nyerésre.

H-T. L.: – Mint mindig, máskülönben lehúzhatnák a rolót.

D.F.: – Természetesen.

H-T. L.: – Ki van ez találva.

D.F.: – Így van, tehát, náluk is, ugyanazok a számok megjelennek és akkor még mindig ott áll előttem az a típusú dolog, hogy azt mondom: megfogadom vagy nem. Vagy mi az, amit papírforma szerint adok vagy mi az, amit nem, és mindig összeállhat egy ilyen dolog. Ettől szép ez mindig. Ez a kedvenc példa, ami persze „Egyszer volt Budán…”, de azért mégis csak. A Leicester győzelmére egy font megtételével ötezer fontot lehetett nyerni, és volt, aki megfogadta. Addig jó amíg ilyen van, és ez mindenkinek a fejében benne van, hogy egyszer már lehet ilyet csinálni.

H-T. L.: – Igen, ha már itt arról kezdtünk el beszélni, hogy milyen eséllyel nyerhet mondjuk egy kis, és esélytelen csapat, akár egy Premier League-et. Itt jön be az a tényező, és szokták emlegetni, hogy bizony a mesterséges intelligenciát valóban most már a taktikához is nagyon-nagyon gyakran alkalmazzák. De nekem mindig az jut ilyenkor eszembe, hogy tényleg elég, ha három adattudóssal beállítok egy kutyaütő csapathoz és egyszer csak ők elkezdenek jól játszani?

D.F.: – Hát a Moneyball című film egy kicsit erről szól. Azt hiszem, sokan látták a hallgatók közül ezt a filmet. Nyilván, aki egy ilyen beszélgetést meghallgat, ez az érdeklődési körébe beletartozhat. Pont erről szól, hogy egy majdnem kutyaütő csapat esetében, adott statisztikai mutatók alapján, hogyan lehetett kiszámítani azt, hogy az ellenfél hova üt. És ha már tudom, hogy az ellenfél mit fog csinálni, akkor már nagyobb eséllyel, még egy alapvetően rosszabb képességű játékossal vagy játékosokkal is jobban rá tudok készülni. Szerintem ennek a továbblépése az, amikor ezt valós időben a csapat rendelkezésére bocsájtod. Ezt csinálja az amerikai sport, egyelőre még van egy köztes állapot, tehát az edzőnek fölülről, azért mondom, hogy fölülről, mert a stadionnak egy magas pontjáról nézik a segédek, az edzők a meccset. Ők adják azokat a típusú jelzéseket a döntéshozáshoz, a pálya mellett lévő edzői döntésekhez, ami alapján egy-egy védekezési formációt vagy támadási formációt hoznak. Szerintem ez pillanatokon belül valós idő lesz, egy szemüveg, amiben ezek az információk meg fognak jelenni és ez alapján dönthet az edző. A kérdés az az, hogy ki hoz döntést előbb-utóbb. Nagy valószínűséggel a mesterséges intelligencia utat mutat majd, tehát robotpilóták lesznek a pálya mellett. És ettől kezdve majd kell a százból egy olyan típusú döntés, amikor megérzed, ráérzel valamiért. Látod a számokat, tudod a mesterséges intelligencia mit mond, de én mégis azt gondolom, hogy nem ez fog történni. Azok lesznek majd a nyerő szituációk.

H-T. L.: – Alig várjuk, dehát igazából mindez a szemünk előtt játszódik le, ez a szép az egészben. És gyakorlatilag szezonról szezonra mindig valami újdonságot tartogat minden egyes liga. Hiszen ahogy mondtuk ez üzlet és mindenki próbál lépést tartani a legújabb technológiai újításokkal. Maradjunk még egy kicsit itt az analitikánál, taktikánál, vigyünk ezzel egy pici aktualitást a beszélgetésünkbe: hiszen csütörtökön, néhány nap múlva játszik a magyar válogatott Bulgáriában, és ugye egy-két napja jött ki a hír, hogy Szoboszlai Dominik nem állhat sajnos a válogatott rendelkezésére ezen a meccsen. Mit tennél itt Rossi helyében bevetnéd itt a mesterséges intelligenciát? Hogy fogja tudni megtalálni ő a helyes taktikát?

D.F.: – Remélem, hogy Rossi Úr már régen használja a mesterséges intelligenciát, nem szorul az én segítségemre. Hadd mondjam bátran: fogalmam sincs. Merthogy nekem meg ez a játékom, hogy nem próbálom eljátszani a szakértőt. Knézy Jenőnek volt ez a híres mondása, amikor egyszer megkérdezték: de hát milyen magabiztosan mond szakmai véleményt taktikáról, pedig hát nincs is edzői képesítése. Erre meg ő kimondta, hogy nincs, de látott ezer mecset vagy több ezer mecset. Na, hát szóval én is több ezer mecset láttam, de nem akarok szakértő lenni, fogalmam sincs. Azzal indítottuk a beszélgetést, hogy az ember, hogy néz meccset? Nyilván, akinek ez a szakmája valamilyen területen, az nem tud ebből kiszabadulni, a mátrixból, de legalább azt nem akarom, hogy ezekkel a típusú ezerféle információkkal a mindenkori edzőnél még jobban is tudjam ezt a dolgot, mert akkor már nézhetetlen lesz a mérkőzés.

H-T. L.: – Elhatároztam már amúgy a műsor előtt, hogy azt viszont mindenképpen megkérdezem tőled: ha lesz rá lehetőség, hogy a Super Bowl-t virtuális valóság szemüvegen keresztül kövesd a 2. sorból, amit már terveznek és kb. 20 dollárért tervezik ezt majd elérhetővé tenni egyidőben, akkor szeretnéd-e? Szeretnéd-e ezt az élményt átélni?

D.F.: – Egész biztosan, ha abban a kocsmában, ahol nézem majd, ott bevezetik ezt a lehetőséget. Nehogy azt higgye a kedves hallgató, hogy iszákos ember lennék, de ennek van egy közege, kocsmakultúra közeg van ebben a dologban. Különösen a Super Bowl-nak, már nagyon régen néztem otthon. Nem is emlékszem mikor néztem egyedül Super Bowl-t. Hála a jó Istennek, a fiammal tudom gyakran nézni és vagy valamilyen szurkolói közegben.

H-T. L.: – Hol szoktátok nézni?

D.F.: – Változó, most legutóbb ugye a 49ers-eseknek volt valami törzshelyük, és akkor úgy. Maga a kocsma üzemeltetője is 49ers szurkoló volt úgy, hogy hozzájuk csapódva nézegettem ezt a mérkőzést. De válaszolok a kérdésedre, egész biztosan szeretnék ilyet, mert óriási élmény.

H-T. L.: – Hát igen. Azt gondolom, hogy ez valóban új szintre emelheti a szurkolói élményt. És akkor még itt a gazdasági vonatkozásokat zárjuk azzal, hogy a szurkolókat még, hogyan próbálják bevonni az egyes klubok, hogy tudják még inkább magukhoz láncolni? Te, hogy látod? Milyen új csatornákat, milyen új eszközöket vetnek be? Ugye nemcsak a bevételeik maximalizálására, bár nyilván ez is egy szempont és cél, hiszen ott is rengeteg ember fizetése múlik egy klub sikerén. Hanem elsősorban abból a célból, hogy minél inkább meglegyen, megmaradjon ez az apáról fiúra koncepció. Másrészt pedig, hogy minél szélesebb körben vonják be a szurkolókat és itt most már természetesen egy globális piacról beszélünk.

D.F.: – Ebben nem látom egyelőre a digitális áttörést, tehát nem sport specifikus ez a típusú digitalizáció, hanem a marketing ipar digitalizációja. Míg az előbb említett területeken, és még nem beszéltünk a broadcastingról, ahol szintén vannak fejlemények a sportközvetítések terén. Ott látok olyat, amit a sport erőteljesen, akár úttörő jelleggel, akár innovatív jelleggel használ, vagy legalábbis adaptálja. Marketingben ezt nem látom egyelőre, hanem azt látom, hogy azokat a digitalizációs technológiákat, amiket egyébként széles körben használ a reklámipar, azt gyakorlatilag egy az egyben átveszik. Egyelőre a hagyományos marketingstratégiák dominálnak, természetesen beleértve a közösségi médiumokat is. Beleértve az ilyen értelemben vett nagy adatelemzéseket, nagy adathalmazelemzéseket, tehát minél inkább perszonalizálva adják a kínálatot. De mondom, most ebben a székben ülhetne bárki, aki marketinggel foglalkozik, mert tulajdonképpen ezeket az eszközöket egy az egyben veszi át az ipar, legalábbis én most így látom. Mégis, hogy ne kerüljem ki a választ, azért azok a típusú értékek, amiket az előbb említettél valóban, jó meglátással, hogy mik azok, amik a keresletet folyamatossá teszik, akár az európai futballban. Abban kevesebbet szerepel a digitalizáció, de olyan értelemben igen, hogy az apáknak meg kell érteni a fiúkat és a lányokat, – ez fontos: amit én látok, hogy a mérkőzések valójában nem családi szórakozásként definiálhatóak, mivel az anyák szívesebben maradnak otthon. A mérkőzésre a gyerekek szintjén az apa a lányát is viszi, lányt fiút egyaránt. Ez egy fontos mellékmondat, el akartam mondani.

H-T. L – Én is próbáltam így tenni, de amikor a Magyarország-Észak-Írország meccs 8. percében a kislányom így kapcsolódott be a skandálásba: RIA-RIA éhes vagyok… De abszolút egyetértek veled. Igen.

D.F.: – Az Isten megáldja ezt a kislányt! Ezzel tovább növelte a bevételeket, mert akkor neki kaját kellett venni, sok ilyet, sok ilyen, magyar szurkolót! Tehát érteni kell persze az általános digitális technológiát, de ott nagyon fontos a személyes kapcsolat, és én egyelőre nem látom, hogy ez digitalizált lenne.

H-T. L – Még egy utolsó kérdés, így a marketing kapcsán. Neked így személyesen ez a hiperperszonalizáció, ami most a „Szent Grálja” gyakorlatilag a marketingnek, és az AI tökéletesen alkalmas arra, hogy ezt megvalósítsák. Téged ez vonz, vagy inkább idegesít?

D.F. – Vonz, egyértelműen vonz, mert hát mindenkinek jó. Tehát miért nézzek, már elnézést, hüvelygomba reklámot, amiben nem vagyok érintett. Miközben bármilyen más, olyan reklámot sporteszközökről, kütyükről, olyan dolgokról, amik az én érdeklődésemhez közel állnak közvetíthetnek. Én egyáltalán nem vagyok reklámellenes. Az idegesít, hogyha az élményben zavar. De ha kiegészítő információkat ad, talán nem kövez meg senki, ha azt mondom, nekem kifejezetten jó. Én jónak tartom ezeket a dolgokat.

H-T. L.: – Szuper! Azt gondolom, hogy nagyon sok mindent sikerült végig zongoráznunk, és talán zárjunk egy kicsit más jellegű, ám ugyancsak hazai vonatkozású erőfeszítéssel. Ugyanis az Emberi Erőforrások Minisztériuma a Digitális Jólét Programmal közösen indítja, a DIGI-tesi Programját, amely gyakorlatilag a mesterséges intelligencia, a kiterjesztett valóság és az XR. Szóval itt egy csomó technológia metszetének a felhasználásával igyekszik új szintre emelni a hazai testnevelést. Mit kell tudnunk erről, ez egy izgalmas projektnek hangzik.

D.F.: – Nagyon-nagyon izgalmas. Saját „gyerekről” lévén szó, az ember nem győzi eleleget dicsérni és az okosságát, szépségét kiemelni. Na, de ne beszéljünk mellé! A testnevelés alapvetően unalmas. Különösen abban a poroszos rendszerben, ahogy mi csináljunk, nem magyarok, hanem általában európaiak. Ugye sokáig ezen a néven futott: svédtorna, aki Rejtő Jenőt olvasott, az gyakran találkozhatott evvel a kifejezéssel. És az élményünk: a kötélmászás, bordásfal, szekrényugrás hármasban van, és a gyerekeknek csak töredéke, tényleg minimális százaléka, aki ezekben igazán jó. Adott esetben viszont képes jól megütni egy labdát bottal, vagy képes nagyon kecsesen mozogni, vagy egyébként jól tudja eldobni a labdát, csomó dolgot tudok mondani. A kérdés az, hogy hogy találjuk meg azokat a sportokat, ami a gyerekeknek a legmegfelelőbb. Olyat, amit szívesen csinál. Egy, kettő a másik az kérdés, hogy hogyan lehetséges azt mondani, hogy amit szeret, azt jól is csinálja. A tanár egyszer elmondja, talán kétszer elmondja, de nincs több ideje ezzel foglalkozni. Míg ellenben, ha ezt videón meg tudja mutatni, vagy a gyerek saját maga felveszi a videón a dolgait, akkor már érdekes stb. és az érdekes ez megint egy nagyon fontos fogalom ebben a dologban, mert hát egy digitalizált világban, amikor jóformán, már egy elsős gyerek tulajdonképpen YouTube videókon nő fel, nekik mesélni már nem annyira jó. A mese nagyon fontos, nem ezt akartam mondani, csak látnia is kell. Tehát szórakoztatóvá, élményszerűvé kell tenni, olyanná kell formálni, ami neked (gyereknek) jó. Ráadásul segíteni az oktatót abban, hogy egyrészt a legkorszerűbb ismeretei legyenek, jópofa gyakorlatokat, új ismereteket tudjon. Másrészt kevés az idő, 45 perc alatt nem tud egy 20-25-30 fős osztályban mindenkit egyénileg követni nyilván, ha ez megvan, videón vagy fel van véve, akkor ezt már sokkal inkább tudja követni, egyénileg alkalmazni.

H-T. L.: – Egy karantén közegben ez új értelmet nyerhet.

D.F.: – Abszolút, ráadásul, ha ezt kiegészíted azzal a dologgal, amit szintén nagyon szeretnék, hogy megvalósuljon, hogy gyakorlatilag minden iskolába elég számú okosóra legyen, amit a gyerekek testnevelésórán felvehetnek és ehhez való kiegészítővel használhatnak. Ebből a szempontból nagyon fontos egyrészt, hogy magyar okosóra legyen, azért fontos, hogy magyar okosóra legyen, mert a bejövő adatok, azok hazai szerveren, hazai adatbázist képeznek. Tehát semmi nacionalizmus vagy izé nincs benne, de ez egy stratégiailag rendkívül érzékeny adat, ami nekünk kell. Nem Amerikába, nem Észak-Európába kellenek, ezeknek az adatoknak itt kell lennie Magyarországon, mert védeni kell ezeket az adatokat, hiszen egy egész korosztálynak, generációknak a fizikai állapotáról ad nagyon érzékeny adatokat.

H-T. L.: – A nemzeti adatvagyon része.

D.F.: – Abszolút a nemzeti adatvagyon része! Viszont másik oldalról iszonyú lehetőség, erre a bizonyos személyre szabott dologra. Le tudjuk követni darabszámra az egészségi állapot változást. Tehát osztályzatnak nem elég, hogy a tanár azt mondja: ügyes vagy, vagy nem. Teljesen világosan, személyre szabottan, pl.: te nem vagy jó futó, de képes vagy 3 másodpercet javítani a teljesítményeden. Pistike meg egyébként 8 másodpercet fog javítani meg 15-öt, de az egy másik kategória. Viszont te 3 másodpercet javíthatsz, és ezt én neked személy szerint meg tudom mondani. Ettől jobb lesz a közérzeted és ami nagyon fontos, a gyereknek sikerélménye lesz, mert saját magához képest jól tud teljesíteni, szeretni fogja. Hosszútávon be tud lépni ebbe a szabadidősiparba, mert nem folyamatos kudarcélmény éri a dologban. Ráadásul van egy olyan típusú kimenete is, hogy ezek az adatsorok nagyon gyorsan kirajzolják azokat a profilokat, akik szuper tehetségesek egy korosztályban súlyemelésben, kajak-kenuban, műkorcsolyában, tökmindegy, azokban az adottságokban, amik kellenek. Nem kell vándorolni, sokmillió forintot arra költeni, hogy megtaláljuk őket, mert ott lesznek a kezünkben. Kovács Arankának fogják hívni, a világ egyik legjobb aerobikos táncosa lesz és akkor azt tudjuk mondani, figyelj, 3 kilométerre van tőled egy olyan szakosztály, ahol tudsz gyakorolni, összekötünk benneteket. Próbáld ki, mert zseniális leszel! És ez mind benne van ezekben az adathalmazokban. Látszólag nagy dologról van szó ténylegesen, ha azt mondom, néhány milliárdról, akkor persze az ember a fejét fogja, hogy kiszórunk erre néhánymilliót a költségvetésből, de ennek a hozadéka sokkal, de sokkal nagyobb a társadalom számára.

H-T. L.: – Hát ez mindenféleképpen hihetetlenül izgalmas és ahogy elmondtad óriási jelentősége is van, úgyhogy nagyon-nagyon várjuk, hogy ez mielőbb megvalósuljon, s akkor remélem, hogy majd tudunk beszélgetni a részletekről is.

D.F.: – Remélem, ez nem sok év múlva lesz van, amiknek kell ennyi idő. Köszönöm szépen!

H-T. L.: – Nagyon szépen köszönjük, hogy eljöttél Feri és megosztottad gondolataidat.

D.F.: – Mindenkinek a legjobbakat!

H-T. L.: – Nahát, akkor mi pedig köszönjük szépen a hallgatóknak a figyelmet! A technikát továbbra is Nőthig Ádám kollégám varázsolja, mint ahogy fogja a következő adásban is. Találkozunk legközelebb! Kövessetek minket kedvenc podcast lelőhelyeteken, illetve böngésszétek új gyűjtőoldalunkat, az ai-hungary.com-ot! Sziasztok!

Ez volt az MI stúdió, ahol a legmenőbb szakértők segítségével fejtjük meg a mesterséges intelligencia rezdüléseit. Az MI Stúdió, az MI Koalíció podcastja, amely a hazai mesterséges intelligencia ökoszisztéma szakmai fórumaként működik. Még több tartalomért kövesd az MI Stúdiót, a nagyobb podcast-platformokon és ne felejtsd el értékelni az adást! Az észrevételeket, megjegyzéseket az [email protected] e-mailcímre, vagy a Mesterséges Intelligencia Koalíció közösségi médiafelületein várjuk. Találkozunk a következő epizódban!

Hallgass minket a Spotify-on !

Hallgass minket Anchor-on!

Házigazda

Hörömpöli-Tóth Levente

MI Koalíció kommunikációs vezető

Vendége

Dénes Ferenc

A Digitális Jólét Nonprofit Kft. Sportdivíziójának vezetője