Lokációválasztás környékröntgennel – Adatalapú városfejlesztés és AI

MI Stúdió S03 E05

  2021-02-18

Hallgass minket a YouTube-on!

Intro: Ez az MI Stúdió, ahol a legmenőbb szakértők segítségével fejtjük meg a mesterséges intelligencia rezdüléseit és követjük le a legújabb MI trendeket. Hörömpöli-Tóth Levente vagyok – tartsatok velünk!

H-T. L.: – 2050-re a világ népességének több mint kétharmada városokban él majd az ENSZ vonatkozó tanulmánya szerint és ez a bizonyos urbanizáció a legutóbbi huszonöt évben gyorsult fel. Ezzel a városi lét jelentősége még a mainál is sokkal nagyobb lesz, így az is egyre fontosabbá válik hogyan készülünk ezekre a változásokra akár cégként, fogyasztóként vagy várostervezőként. Márpedig ebben a készülődésben az adatok jelentik a legkritikusabb iránytűt. 3. évad 5. epizód kérem szépen mindenkinek óriási üdv innen az MI Stúdióból, ahol pontosan azt fogjuk kivesézni, hogy adat alapon hogyan tudunk elébe menni a város fejlődési tendenciáknak, azaz hogyan lehet a legtöbbet kihozni azokból az információkból, amelyek lényegében a lábunk előtt hevernek. A stúdióban pedig nagy szeretettel üdvözlöm mai vendégünket Szima-Mármarosi Balázst a Datapolis ügyvezető igazgatóját. Nagyon köszönjük, hogy eljöttél Balázs.

Sz-M. B.: – Köszönöm én is a meghívást, üdvözlök én is mindenkit!

H-T. L.: – Nahát már itt a beszélgetés előtt nagyon rá kaptunk magára a témára, úgyhogy szerintem most, hogy így elkezdtük ezt a nagyszerű eszmefuttatást szerintem vonjuk is be a hallgatókat. Ők ugye lemaradtak itt a bemelegítésről, de azt már most megígérhetem mindenkinek, hogy ez egy nagyon izgalmas téma, nagyon szerteágazó és lesz miről beszélgetni. Én azt javaslom, hogy induljunk talán azzal, hogy mit is értünk pontosan adatalapú városfejlesztés alatt, hogyan zajlik a munkátok, mivel foglalkoztok?

Sz-M. B.: – Ez egy jó összetett kérdés és a várostervezés vagy városfejlesztés definíciója az önmagában már szerintem megosztó. Legtöbben hajlamosak ezt kormányzati tudatos infrastrukturális beruházásokra értelmezni kizárólag. Azonban azt gondolom, hogy a város fejlődésébe az is beletartozik, amikor egy vállalkozás egy új üzletet nyit, illetve az is beletartozik, amikor magánszemélyként valaki házat épít, vagy csak felújítja a társasházzal a társasháznak a külsejét ezekkel mind-mind fejlődik a város. Na most az adat alapúság az meg egy egészen új aspektus. Tulajdonképpen ez azt jelenti, hogy hogyan lehet úgy döntéseket hozni, hogy nemcsak intuícióból, meg érzésekből jutok egy konklúzióra, hanem igenis megnézem, hogy az adatok hogyan támasztják ezt alá és a nap végén hogyan tudok olyan döntéseket hozni, amik időtállóak lesznek. Itt az elmúlt lassan egy év árnyékából visszatekintve az időtálló döntések azok nagyon szépen ki tudtak rajzolódni, mert könnyen lehet, hogy egyes környékek kiürültek mostanra, amik ezelőtt egy évvel még nyüzsgő, emberektől gyakran látogatott környékek voltak, míg mások klasszikusan csöndesebb lakó részek, városrészek pedig elkezdtek úgymond nyüzsgővé válni azáltal, hogy az emberek otthonról dolgoznak és napközben lehet, hogy a konferencia hívásaikat a környékbeli parkból bonyolítják le.

H-T. L.: – Mégis milyen jellegű adatokra gondoljunk itt első körben, hiszen itt akár szóba jöhetnek közadatok is vagy egy csomó olyan adat, amit adott esetben egy-egy magánszereplő a versenyszférából bocsát rendelkezésre. Honnan jönnek az adatok és hogy lehet egyáltalán ezekhez hozzájutni?

Sz-M. B.: – Na most ez a városi adatok című kérdés ez egy jó nagy csoport vagy nagy halmaz és igen sok mindent lehet ebbe beleérteni. El lehet kezdeni onnantól kezdve elemezni, hogy egy város hogyan épül fel, tehát strukturálisan hol futnak, hol vannak a lakónegyedek, hol vannak az üzleti negyedek ideális esetben ezek azért mixelődnek, vagy merre vannak a közlekedési útvonalak ezek mind-mind az úgynevezett statikus, ritkán változó adatok csoportjába tartoznak. Ezenfelül viszont van egy nagyon izgalmas új vetület a dinamikus adatok, amik gyakrabban változnak. Jó példa lehet erre a mobilitás, tehát az emberek merre közlekednek. Kedvenc példám az, hogyha csak statikus adatok alapján gondolkodunk, akkor az Astoria környékén az elmúlt egy évben semmi nem változott, mert ugyanannyi lakás van ott, az ELTE-re ugyanannyi diák jár vagy van legalábbis bejelentkezve és valószínűleg ugyanannyi ember is lakik a környéken. Azonban ezelőtt egy évhez képest a közlekedési térképe egészen megváltozott. Az ELTE-re senki nem jár be, mert mindenki távoktatásban van és nyilván a tömegközlekedés sincs annyira leterhelve, mint ezelőtt egy évvel, amikor az emberek jellemzően bejártak dolgozni. Tehát arra akarok rámutatni, hogy az adatok csoportja az nagyon-nagyon széles és nagyon sok mindent bele lehet érteni. Bele lehet érteni a különböző vállalkozások működését, be lehet érteni közlekedési aspektusokat, bele lehet érteni fizetési tranzakciókat, de akár a városban lévő zöldterületeket is egyaránt. Tehát tulajdonképpen ez egy nagyon-nagyon széles halmaz és már egy-egy kicsi szeglete is önmagában életműveket tud meghatározni vagy életutakat csak annak az egy területnek az elemzése.

H-T. L.: – Igen, akkor maradjunk itt talán az üzleti aspektusnál elsősorban, hiszen mindenkit nagyjából az érdekel, hogy hogy tudja ezeket az információkat pénzre váltani. És akkor kicsit gondolkozzunk egy ilyen átlagosan hazai kisvállalkozás fejével, hogy mit jelent ez számukra, ez a lehetőség? Hiszen lehet, hogy vannak többen olyanok közülük, akikben még benne van ez a rossz érzés, hogy hát igen lehet, hogy ez az adat alapú gazdaság ez egy nagyszerű lózung, de igazából, hogy tudok én ebből bármit is kihozni? Számukra milyen lehetőségek vannak, ők, hogy tudnak elindulni ebben a világban?

Sz-M. B.: – Az adatokhoz való hozzáférés az tipikusan egy olyan kérdés, ami az első ellenállási vagy probléma faktor szokott lenni a vállalkozások életébe vagy magánszemélyek életében. Azonban hála istennek az utóbbi időben elkezdődtek azok a kormányzati, azok az európai uniós szintű tárgyalások, egyeztetések, amik kifejezetten azt célozzák, hogy az adatra ne úgy tekintsünk, mint egy szükségszerű rosszra, amivel csak visszaélni lehet, hanem ez egy vagyonelem, aminek igenis van értéke és a megfelelő felhasználás keretein belül ez komoly versenyelőnyt tud jelenteni akár egy üzleti, akár egy kormányzati entitás számára. Na most az adatokhoz való hozzáférés az tulajdonképpen tekinthető úgyis, mint egy alapvető jog tehát hogyha belegondolunk abba, hogy Hollandia milyen szépen gyűjti az Open Data portálokon a különböző adatokat, amikből utána következtetéseket tud már bárki levonni az egy követendő példa, mert nyilván én, mint magánszemély olyan helyre szeretnék költözni, ott szeretnék lakást bérelni, lakást venni, ami az én igényeinek megfelelő. Üzleti vállalkozásként ott szeretném nyitni a következő virágüzletemet vagy a következő éttermet, ahol erre igény lesz, vagy pedig kormányzati szereplőként nyilván ott szeretnék infrastruktúrát fejleszteni közlekedés szempontjából vagy zöldhálózat szempontjából, ahol erre valóban igény van. Tehát összességében én azt látom, hogy az utóbbi években elkezdtek gombamód szaporodni azok a vállalkozások és azok a vállalatok, mint amilyen a Datapolis is, amilyen mi vagyunk, hogy igyekszünk egy online platformot biztosítani az emberek számára, ahol elérik az adatokat, olyan formában, hogy ott az mindenki számára biztonságos legyen, de közben le tudjon vonni következtetéseket, hogy az ő potenciális ügyfelei a város mely részén vannak, hol fog neki leginkább megtérülni a saját befektetése.

H-T. L.: – Én akkor abból indulok ki, hogy már kezd kézzelfoghatóvá válni az igény is, arra a szolgáltatásra, amit ti nyújtotok.

Sz-M. B.: – Egyértelműen azt látjuk, hogy egyre többen keresnek meg bennünket. Nyilván elkezdtünk most kommunikálni magunkról, hogy itt vagyunk, végezzük a tevékenységünket, hogy hogyan tudnák beépíteni. Én azt gondolom, hogy alapvetően két nagyon egyszerű téma van, amiben már most segíteni tudunk aztán nyilván ezt lehet bonyolítani, de kettő gondolat mentén érdemes elindulni. Az egyik ez a „hova?” típusú kérdésre ad választ, tehát, hogy hova építsek vagy hova ruházzak be. A másik pedig, ha már meg van egy meglévő beruházásom, akkor azon a környéken megforduló emberek alapján milyen termék szortimentben érdemes gondolkozni. Tehát hogyha nekem egy élelmiszerüzleten van, akkor milyen típusú termékekre lenne még igény, amit egyébként eddig nem árulok vagy hogyha egy éttermem van, akkor milyen típusú menü lesz az, ami be fog jönni, akár el lehet bonyolítani odáig, hogy milyen árazással tehát a környékbeli emberek tipikusan nekik mire van szükségük. Alapvetően ezt a két dolgot gondolom: a környék elemzés, meg a látogató elemzés, ez a kettő, amiben sokat tudunk segíteni.

H-T. L.: – És itt már említetted a közadatok szerepét meg azt, hogy itt valóban egy nagyon komoly vagyonelemről beszélünk, hogyha az adatokról esik szó. És hát igen, valóban a kormányzati kezdeményezések nagyon előrehaladottak mindez megnyilvánuló a Nemzeti Adatvagyon Ügynökség megalapításában is és ott már elkezdődött a komoly munka abban az irányban, hogy pontosan ezt a vagyonelem jelleget ne csak úgy hangsúlyozzák, hanem egyrészt megfelelő jogi keretek közé helyezzék, illetve, hogy legyen egy megfelelő keretrendszer arra, hogy ezeket az adatokat a lehető legjobban és leghatékonyabban lehessen kihasználni. Mi a helyzet a valós idejű adatok felhasználásával? Tudom itt már kicsit, egy kicsit mélyebb, még mélyebbre ásunk, mint amit eredetileg terveztem, de ezek is már így szerepet játszanak vagy ezekkel még nem foglalkoztok?

Sz-M. B.: – Valós idejű adat, mi az, ami valós idejű adat lehet? Alapvetően az, amikor az emberek valós idejű adatra gondolnak, akkor az jut az eszükbe, hogy hol mennyi ember van, tehát ez alapján következtetéseket levonni, vagy mire mekkora érdeklődés van, tehát egy weboldalon éppen hány ember látogat, hány ember jelenik meg látogatóként ezek tipikusan a valós idejű adatoknak az ilyen könnyebben befogadható, meg legérthetőbb formái. Azt gondolom, hogy nagyon kevés olyan üzleti szereplő van, akinek tényleg valós idejű adatra van szüksége, tehát a legtöbbeknek azért nem változik olyan tempóban az üzlete, hogy valóban neki tényleg tizenöt perc csúszást nem meghaladó módon kelljen információt látnia. Szerencsére vannak már nagyon jó valós idejű adatforrások is, de azért én összességében azt gondolom, hogy nagyon kicsi azon embereknek, meg azon érintetteknek a köre, akinek tényleg szüksége van valós idejű adatra.

H-T. L.: – Igen tehát akkor már meglévő adatokból szeretnétek megkönnyíteni úgymond a döntéshozást?

Sz-M. B.: – Igen. Nálunk is elérhetőek olyan adatok, amik akár napi szinten frissülnek tehát, hogy egy-egy adott környéket hányan látogatják, vagy ha nekem egy éttermem van, akkor a konkurencia éttermébe hogyan alakul a látogatóknak a forgalma és ez nyilván hogyha trendeket figyelek akkor ez marha érdekes lehet, hogyha azt látom, hogy a konkurenciának a látogatószáma növekszik az enyém pedig csökken, akkor erre reagálnom kell, de ezt ez nem… Itt historikus adatokat is figyelni kell, tehát itt trendeket nézünk, itt monitorozzuk az adatokat. Az, hogy önmagában az adott pillanatban mi történik az ezt a kérdést nem fogja megválaszolni, ez nyilván sok egyéb kérdésre tud választ adni.

H-T. L.: – Világos és abból indulok ki, hogy adott esetben tanáccsal is ellátjátok az ügyfeleket, hogy tudják mindezt véghez vinni az adatok alapján, hiszen ők nem feltétlenül tudják, hogy mi a módja annak, hogy megváltozzon ez a mondjuk ez a negatív trend, amit az előbb említettél. Vagy ezt nekik kell kitalálni?

Sz-M. B.: – Na ez egy nagyon jó kérdés, és szerintem itt válik el egymástól egy tanácsadó cég meg egy technológiai cég. Mi magunkat az utóbbi kategóriába soroljuk technológiai cégbe. Nem szeretnénk feltétlenül megmondani azt, hogy a te üzletednek a nálunk kapott információ az pontosan jó vagy nem jó, vagy milyen hatással tudod ezt, vagy milyen módon tud ezt megváltoztatni. Erre vannak szuper tanácsadócégek, segítenek benne meg egyébként a legtöbb ügyfelünknek vannak házon belül üzlet elemzői, akiknek pont ez a feladata, hogy reagáljanak, modelleket építsenek a tőlünk megkapott információra.

H-T. L.: – Tehát, ha ezt csinálod akkor az lesz.

Sz-M. B.: – Így van, így vagy.

H-T. L.: – Vagy nem.

Sz-M. B.: – Vagy nem. Mi inkább, amibe jók vagyunk az adatok összegyűjtése, adatokból elemzések készítése, információk átadása az ügyfeleink számára, de napvégén azt neked kell eldönteni, hogy erre hogyan reagálsz.

H-T. L.: – Világos, hiszen így van, a nap végén azért mégiscsak, tehát nem ti viszitek azt az ügyvezetés.

Sz-M. B.: – Így.

H-T. L.: – És ők a szakértői annak a bizonyos iparágnak, vagy üzletágnak és innentől kezdve neki kell tisztában lenni azzal, hogy mi az, amivel még jobban fel tudja kelteni a kedves ügyfelek figyelmét. Mennyire működik ez a profilozás vagy erről is vannak adatok? Tehát, hogy pontosan kik ezek a vásárlók, akik így jönnek-mennek és adott esetben ugye eltűnnek vagy átmennek a konkurenciához?

Sz-M. B.: – Klasszikusan, amikor a profilozást mondjuk akkor az egyének profilozásáról beszélünk. Nálunk az egyének nem jelennek meg, tehát mi nem azt nézzük, hogy egy adott ember hogyan viselkedik, hanem mi embertömegeket úgynevezett aggregátumokat vizsgálunk. Tehát mi azt vizsgáljuk, hogyha egy benzinkutat üzemeltetsz akkor elkezdjük azt vizsgálni, hogy a nálad, vagy a hozzád betérő vásárlók hány százaléka megy át, azt követően egy élelmiszerüzletbe, mert hogyha azt látjuk, hogy a vásárlók jelentős százaléka átmegy utána az élelmiszerüzletbe, ahol tizenöt percet tölt el, tehát nyilván nem nagy bevásárol, hanem a napi élelmiszereit veszi meg, akkor ez egy számodra egy potenciális lehetőség lehet, hogy te mint benzinkút üzemeltető elkezdjél az üzletedben friss pékárut is árulni, mert lehet, hogy akkor azok az emberek, akik eddig tovább mentek az élelmiszerüzletbe most már nem fognak tovább menni, hanem nálad megveszik. Tehát azért mondom, hogy mi azt nézzük, hogy számosságát tekintve hány olyan ember van, aki továbbmegy és a többi. Tehát mintázatokat igyekszünk keresni benne.

H-T. L.: – Még egy pillanatra visszakanyarodva ide a kkv-knak a hozzáállásához, ha úgy tetszik, ugye az emberben az merül fel, hogy adott esetben arra, abban tudnak csak gondolkodni, hogy hozzájussanak bizonyos pénzösszegért egy bizonyos adat mennyiséghez, adat készletekhez, de hát ugye tudatosítani kell bennük azt, hogy gyakorlatilag ők is egy csomó adaton ülnek azt, hogy tudják, vajon a maguk javára fordítani?

Sz-M. B.: – Hát igen, ez megint csak egy érdekes kérdés. És sokan ahogy ezt mondod ott ülnek rajta és sokan nem is tudatosítják saját magukban, hogy önmagában a vásárlási adatokból, akik náluk elköltötték a pénzüket vásárlók abból mennyi mindent ki lehet olvasni, tehát nem ott kezdődik feltétlenül ez a folyamat, hogy egyből külső adatforrásokat kell keresni, hanem meg kell vizsgálni, hogy házon belül vajon mi van.

H-T. L.: – Erre is tudtok ilyen statisztikákat mondani vagy ennek az elemzését is eltudjátok végezni az adott esetben ugye házon belül keletkező adat készleteknek a vizsgálatára gondolok.

Sz-M. B.: – Nem tudom azt mondani, hogy igen vagy nem nagyon az adattól függ. Tudom, hogy senki nem szereti az híres „attól függ” választ, de…

H-T. L.: – De ez most az.

Sz-M. B.: – Tényleg az, tehát hogyha a megfelelő módon, tisztán vannak tárolva az adatok, akkor igen tudunk azoknak az elemzésében is segíteni.

H-T. L.: – Mostanában ugye nagyon forró ez az egész hálózatkutatás téma és feltételezem, hogy itt is biztos, hogy van egy nagyon erős kapcsolódási pont.

Sz-M. B.: – Igen. Na most a mi hátterünk szerintem azt fontos megjegyezni, hogy a társalapítók között tudhatjuk „Hála Istennek!” Barabási Albert Lászlót, aki hát azt gondolom, hogy egy világszinten rendkívül elismert és ismert hálózatkutató professzor. És ez a tudás, ami itt tőle érkezik meg az ő csapatától napi szinten az egészen kiváló versenyelőnyt tud számunkra biztosítani. Tehát úgy épül föl a mi szervezetünk, hogy a legnagyobb csapat az, az adattudósok csapata, akiket dr. Janosov Milan nevű adattudós, data cyentist úr vezet, és ő Barabási Albert Lászlóval dolgozott együtt kinn Bostonban, tehát nagyon szoros kapcsolatban vannak mind a mai napig és szerencsére Barabási úrnak a segítsége az megjelenik nálunk. Na most ez, hogy tud hasznos lenni? Ez az egész adatbányászat, mesterséges intelligencia, hálózatkutatás ezek olyan szavak, amikkel nagyon sokan dobálóznak, de ennek a mélységébe lemenni az egy hosszabb beszélgetés lenne. Azonban azt kell látni, hogy onnantól kezdve, hogy az adatokat hálózatba lehet rendezni, hogy az emberek viselkedéséből mintázatokat lehet kirajzolni ezáltal olyan elemzéseket tudunk elkészíteni, amik a piacon eddig, vagy nagyon limitált számban vagy egyáltalán nem voltak elérhetőek.

H-T. L.: – Igen, hát ez valóban egy óriási dolog, hogy Barabási Albert Lászlót is és az ő tudását is itt a cégben tudhatjátok, nekem volt szerencsém őt hallani egy előadás erejéig még Erdélyben másfél évvel ezelőtt és egészen emlékezetes volt. Azt kell, hogy mondjam életem legjobb előadása volt, úgyhogy azóta is ezt emlegetem. Tényleg ez egy fantasztikus dolog. Lépjünk akkor egy picit tovább ugye eddig elsősorban így a kkv-król esett szó, de vajon mindez a tudás és mindezek a technikák a politikai, illetve közigazgatási döntéshozókat mennyiben segíthetik, illetve Magyarországon is tudatosul-e ennek a fontossága?

Sz-M. B.: – Ahhoz, hogy egy politikai döntéshozó erre építeni tudjon neki nyilván kipróbált módszertanok szükségesek, tehát betlizni nem fognak. Ahhoz pedig, hogy kipróbált módszertanok legyenek ahhoz megfelelő mennyiségű adat kell. Szerencsére mostanra eljutottunk odáig, hogy kellő mennyiségű digitálisan hozzáférhető adat van, a módszertanok azok már elérhetőek és a számítási kapacitást sem kerül őrületesen sokba. Nyilván továbbra sem olcsó, de már megfizethető nagyságrendbe esik. Na most tradicionálisan a nyugati országokban – hoztam Hollandiát példának, de ugyanúgy megjelenik itt Anglia vagy az Egyesült Államok – az adatokat régebb óta kezelik központi helyen és jobban hozzáférhető módon, nyilván a megfelelő biztonsági előírásoknak megfelelően. Na most az látszik, hogy Amerikában nagyon sok városfejlesztési tanácsadó cég van és a politika, a kormányzati döntéshozók nagyban támaszkodnak erre.

H-T. L.: – Tehát ott szinte már-már egy bevett gyakorlat.

Sz-M. B.: – Egyértelműen, és számunkra nagyon örömteli látni azt, hogy a hazai döntéshozók körében is mennyire tudatosan elkezdett épülni az adat stratégia, a mesterséges intelligencia stratégia, az adat használat és az elmúlt hónapokban több olyan egyeztetésünk volt kormányzati, illetve politikai döntéshozókkal, akik kifejezetten arra a kérdésre keresték a választ, hogy egy-egy infrastrukturális beruházás milyen hatással lesz a környékre. Vagy megfordítva hogyan lehet egy környéket úgy fejleszteni, hogy az ott élő emberek életminősége számottevően javulhasson.

H-T. L.: – Tehát akkor úgy látjátok, hogy szerencsére ez is már itt kezd gyökeret verni?

Sz-M. B.: – Mindenféleképp és azt gondolom, hogy az Európai Uniónak, ez egy nagyon fontos feladata lesz, hogy az adatot elkezdjük megfelelően használni. Tehát nagyon sok adat képződik sajnos egyelőre még nagyon széttöredezetten, de az ebben lévő értékek kibányászása és hasznosítása az egy nagyon komoly versenyelőnyt tud majd számunkra biztosítani és ami egyébként később az innovációt hajtani tudja.

H-T. L.: – Igen-igen hát azt ugye tudjuk, hogy valóban az EU egy vonatkozó irányelvben írta elő, hogy gyakorlatilag a közadatokat milyen szinten kell, hogy hasznosítsuk, tehát ez egy elvárás, ezt Magyarországon is meg kell valósítani mielőbb. És hát ugye itt már beszéltünk itt az adat piacterek fontosságáról ez is igazából úton van, tehát nemcsak a Közadatportál vonatkozásában, hanem amiről már beszéltünk, hogy adott esetben majd a versenyszféra szereplői is majd értékesítésre felajánlhatják saját adatkészleteiket hogyha ezek igazán beindulnak Magyarországon, tehát ezek az adat piacterek ennek milyen hatása lehet, milyen kézzelfogható hatása lehet idehaza, hogy látjátok?

Sz-M. B.: – Én azt gondolom, hogy azáltal, hogy ez gyakorlatilag commodity-vé válik és mindenki számára elérhető lesz, onnantól kezdve az, hogy ne intuícióból, hanem adat alapon hozzak döntéseket és ezáltal időtállóbb döntéseim legyenek ez magánszemélyek számára, ez vállalatok számára vagy az akár országok számára is hosszabb távú, megbízhatóbb döntéseket tud eredményezni. Én egyértelműen ebben látom a jövőt, ha már van adatunk, akkor ezt hasznosítsuk. Tudatosan, figyelve arra, hogy a személyes adatok védelme megvalósuljon, de közben az országok és a magánszemélyek élete az egyértelműen fejlődni tudjon.

H-T. L.: – Ugye itt mondtuk, hogy elkészült a Mesterséges Intelligencia Stratégia most már eljutottunk a végrehajtás fázisához és ez az intézkedési terv ez gyakorlatilag az elkövetkezendő tíz évre mutat egy utat és jelöli ki a csapásirányokat, hogy hol kell Magyarországnak, vagy hol van Magyarországnak gyakorlatilag keresnivalója. Hogy látjátok, hogyha tényleg minden a tervek szerint alakul és egyre inkább ezek az igazán fontos döntések legyen ez politikai, közigazgatási, városfejlesztési döntések, illetve hát nyilván a cégek szintjén is ezek a bizonyos üzleti döntések is mind adat alapon fognak keletkezni ez a nagy képet, hogy változtatja meg? Életminőségben mit jelenthet ez, hogy változhat meg az általános döntési mechanizmus a vállalatok, az egyének szintjén? Így kicsit egy ilyen vizionárius gondolatsorral zárjuk most ezt a beszélgetést.

Sz-M. B.: – Nagyon szeretem ezt a kérdést azért szeretem, mert hogyha jól végezzük a munkánkat, akkor a nap végén ebből mindenki profitál. Tehát mindenkinek a környékén olyan üzletek lesznek, annyi park lesz, olyan helyen tud lakni amennyire, amire valóban szüksége van. Végeztünk egy projektet a Közel-Keleten, ahol azt vizsgáltuk, hogy különböző városrészekben, lakónegyedekben milyen típusú olyan szolgáltatásokat kellene még az önkormányzatnak bevezetnie, amik az életminőséget javítani tudják. Azt gondolom, hogy ez egy nagyon jó példája annak, hogy mire lehet képes az adatalapú városfejlesztés és azt hiszem, hogy mostanáig a döntéshozatal az elsősorban gazdasági és bizonyos esetekben környezeti tényezőket vett figyelembe innentől kezdve egyre inkább figyelembe tudjuk venni a szociális szempontokat, hogy valóban mire van szüksége az embereknek és hogyha onnan indulunk ki, és a kályhától indulunk, hogy szükséglet alapon, szokás alapon tervezzük a városainkat, akkor én azt gondolom, hogy előbb-utóbb sokkal élhetőbb környezetben tudjuk élni az életünket.

H-T. L.: – Szuper hát legyen így. Mindenesetre mi nagyon várjuk és nagyon örülünk, hogy itthon is megvannak azok a folyamatok, amelyek ehhez elvezethetnek, ehhez az ideális állapothoz és helyzethez. Nagyon szépen köszönjük, hogy velünk voltál Balázs és hogy megosztottad velünk ezeket a nagyszerű gondolatokat.

Sz-M. B.: – Köszönöm a meghívást én is.

H-T. L.: – A hallgatóknak pedig köszönjük a figyelmet a technikát továbbra is Nőthig Ádám kollégám varázsolja, mint ahogy fogja a következő adásban is – találkozunk legközelebb. Kövessetek minket kedvenc podcast lelőhelyeteken, illetve böngésszétek weboldalunkat az AI-Hungary.com-ot. Sziasztok!

Outro: Ez volt az MI Stúdió, ahol a legmenőbb szakértők segítségével fejtjük meg a mesterséges intelligencia rezdüléseit az MI Stúdió az MI Koalíció podcastja, amely a hazai mesterséges intelligencia ökoszisztéma szakmai fórumaként működik. Még több tartalomért kövesd az MI Stúdiót a nagyobb podcast platformokon és ne felejtsd el értékelni az adást. Az észrevételeket, megjegyzéseket az [email protected] e-mail címre vagy a Mesterséges Intelligencia Koalíció közösségi médiafelületein várjuk. Találkozunk a következő epizódban.

Podcastunkat a SpeechTex technológiájával leiratozzuk.

Hallgass minket Spotify-on!

Hallgass minket Anchor-on!

Presenter

Hörömpöli-Tóth Levente

MI Koalíció kommunikációs vezető

Guest

Szima-Mármarosi Balázs

a Datapolis CEO-ja