Megtettük tétjeinket - Így rajzolja át az MI Stratégia Magyarországot 2030-ra

MI Stúdió S02 E025

  2020-09-09

Hallgass minket YouTube-on!

Intro: Ez az MI Stúdió, ahol a legmenőbb szakértők segítségével fejtjük meg a mesterséges intelligencia rezdüléseit és követjük le a legújabb MI trendeket. Hörömpöli-Tóth Levente vagyok tartsatok velünk!

H-T. L: – Üdv mindenkinek innen, az MI Stúdióból, méghozzá egy számunkra óriási jelentőségű apropóból. Tudniillik elkészült és ezáltal végre a nagyközönség is megismerheti Magyarország Mesterséges Intelligencia Stratégiáját. Ennek tetejébe ráadásul élesedik az ai-hungary.com weboldal is, amelynek nem kevesebb a küldetése, minthogy a mesterséges intelligencia hazai információs platformjává váljon. Nem mellesleg pedig egyébként ez az oldal lesz podcastunk új otthona is. Így most aztán tényleg ez egy újabb ok arra, hogy gyakrabban látogassatok el oda. Ez tehát a két nagy hír, és erről kérdezzük a Mesterséges Intelligencia Koalíció elnökét Jakab Rolandot, illetve Szertics Gergőt, a Koalíció állandó szakértőjét, akik első kézből fogják elmondani, hogy mit is kell tudnunk mind erről. Nagyon szuper, hogy itt vagytok velünk, köszönjük!

SZ:G.: – Helló, mi is nagyon köszönjük!

J.R.: – Köszönjük szépen!

H-T. L: – Na hát mi már ugye külön-külön beszélgettünk itt, az MI Stúdióban veletek, és hát nem ez az utolsó alkalom, ezt is szögezzük le, úgyhogy remélem, hogy szerettek ide járni. Most mindenesetre ez egy nagyon jó apropó, ahogy említettem, hiszen a stratégia bejelentése előtt néhány nappal vagyunk; elmondhatjuk, tehát, hogy ez tényleg most már a célegyenes, és hát azt gondolom, hogy nem árulok el nagy titkot, hogy nagy kő esik le itt a szívetekről ezzel a bejelentéssel.

SZ:G.: – Igen.

J.R.: – Még nem esett le az az igazság, majd kedden, kedden délben fog, hatalmas robajjal.

H-T. L: – Oké, hát mindenesetre azért lássuk be, hogy mi a mesterséges intelligenciával kelünk és fekszünk ugyebár, és itt most nem csak feltétlenül a Westworldre gondolok, de azt viszont, kijelenthetjük mindenképpen, hogy mi egyfajta AI buborékban élünk, és hát ezért is fontos, hogy lefordítsuk a hétköznapi nyelvre, hétköznapi nyelvezetre, hogy miért vagyunk ennyire izgatottak a mostani fejlemények miatt. Bemelegítésként tehát szerintem fogalmazzuk meg azt, hogy miért is volt egyáltalán szükség erre a stratégiára?

J.R.: – A digitalizáció mára a jólét egyik meghatározó tényezőjévé vált és így hazánkban is elemi érdek, hogy a lehető leghatékonyabb módon a magunk javára fordítsuk a benne rejlő lehetőségeket, és persze tudjuk nincs könnyű dolgunk, hiszen a tempót a tech óriások diktálják és természetesen hatalmas a versenyfutás az országok között is. Nagyon fontos azt kiemelnünk, – és erre külön hangsúlyt fektetünk a dokumentumban – hogy digitális szuverenitásunk megőrzéséhez és a versenyben való helytállásukhoz előremutató tervekre van szükség, és ezért alkottuk meg, magyar szakemberek segítségével, Magyarország mesterséges intelligencia stratégiáját, amely rögzíti, hogy ezt a mindennapjainkat a jövőben alapjaiban megváltoztató technológiát miként használhatjuk a legoptimálisabban, a legeredményesebben. Egyértelműen látjuk, hogy a növekedés lehetősége az adatok erejében és az adatokból kinyerhető információk mihamarabbi feldolgozásának lehetőségében van, amelyet a mesterséges intelligencia segítségeségével foghatunk igazán hadra, és ennek megfelelően az adatgazdaság lendületes beindítása és az MI alapú megoldások széles körű elterjesztése óriási növekedési potenciált rejt magában. Tehát egy olyan lehetőség van a kezünkben, amelyet nem vesztegethettük el. A járvány hazánkban is munkahelyek elvesztését eredményezte, az MI segítségével azonban sokkal nagyobb hozzáadott értéket teremthető, jobban fizető állásokat hozhatunk létre. És persze azt is elmondhatjuk, hogy az algoritmusok térhódítása közben sohasem feledkezhetünk meg arról, hogy az első mindig is az ember lesz. Így miközben törekvéseinkkel a fejlődést ösztönözzük, az ember-gép együttélést következetes, erőskezű szabályozással szigorú etikai keretek között tartjuk.

SZ:G.: – Így van, tehát nagyon komplex ez az egész történet, amit itt létrehozunk a Mesterséges Intelligencia Stratégiával. Egy hasonlattal szoktuk megvilágítani ennek a komplexitását: ha elképzeljük, hogy 150-200 évvel ezelőtt mennyire volt szükség arra, hogy az áramnak a használatát, azt minél világosabban, gyorsabban kezdjük el alkalmazni, nagyjából ugyanilyen változás előtt állunk ma is. Nem az lesz, hogy mindenki áramot használ, hanem rengeteg eszközt használnunk, amelyek árammal működnek, és nem a mesterséges intelligencia ilyen értelemben, hanem a mesterséges intelligencia által létrehozott vagy lehetővé tett eszközök lesznek azok, amik nagyon-nagyon meghatározzák majd a hétköznapokat. Ilyen mértékű változásokra kell gondolni, mint az, hogy van-e hűtő vagy nincs hűtő, meg hogy mivel fizetünk most ugye a bankban, mind árammal, csak nem vesszük már észre. Ezt a mértékváltozást muszáj egy jó stratégiával megalapozni.

H-T. L: – Na most igen, hát ez a stratégia akárhogy is nézzük, bizony ez egy nagyon komoly 80 oldalas dokumentum, és tegyük a szívünkre a kezünket, azért valljuk be, hogy valószínűleg nem lesz olyan túl sok ember ezen a bolygón, aki ezt tényleg elolvassa első betűtől az utolsóig. Ezért szeretném azt kérni tőletek, hogy próbáljuk meg összefoglalni mondjuk két percben maximum, hogy néz ki ennek a stratégiának a szerkezete?

SZ:G.: – A stratégiai alapvetően három rétegből épül fel, mert azt gondoltuk, hogy három szempontból kell megfognunk ezt az egész történetet. Vannak úgynevezett alapozó pillérek, amelyek a társadalom és a gazdaság egészének a felkészítését célozzák meg. Ebben van az úgynevezett MI értéklánc, amit Roland az előbb említett, az adatgazdaság beindítása, a kutatás-fejlesztések támogatása és az mesterséges intelligencia alapú eszközök alkalmazásának támogatása. Tehát mondjuk, az analógiával élve minél többen használjanak hűtőt. Ezt hívjuk értékláncnak, mert adatból technológia, technológiából alkalmazás, egyébként alkalmazásból aztán újra adatok lesznek. Ez egy ilyen körforgás és egy folyamatosan erős, önmagát erősítő ciklus tud lenni, és van másik három alappillér, ami a társadalom felkészítése, tehát társadalmi kompetenciák segítése. Ugye az egyik legtöbbet beszélt beszédtéma a mesterséges intelligencia kapcsán, hogy mennyire sok. Majd elveszi a munkánkat, vagy nem. Ez ellen a legjobban úgy lehet védekezni, ha minél többen felkészülnek arra, hogy mi minden módon fogja érinteni a hétköznapokat és a munkájukat is ez a technológia. Az infrastrukturális kérdések, hogy milyen eszközpark szükséges ahhoz, hogy egy ország jól tudjon fejlődni ebben a témában és végül szabályozás és etikai keretek, ami mind a magyarországi, az MI téma által felvetett szuverenitási kérdések, biztonsági kérdések, felelősségi kérdések, adatvagyon kérdéseknek a keletkezését szolgálja és a „hogyan használjuk ezt etikusan” témákban is irányokat mutat. Tehát ez a hat terület, ezek az alapozó pillérek és akkor van még két másik réteg, a kiemelt fókusz területek. Ebben vannak kiemelt iparágak, gyártás, agrár, egészségügy, államigazgatás, közlekedés, logisztika és energetikai, és vannak kiemelt technológiai fókuszok, mint például a nyelvészet vagy a gépi látás, szenzoradatok értelmezése vagy például nagyon fontosak az anonimizálási kérdések, hogy hogyan lehet úgy használni adatokat, hogy azok anonimak maradjanak és emiatt ne ütközzenek személyiségi jogokba. Ez a középső réteg a kiemelt fókusz területek, amelyekre kifejezett figyelmet szeretnénk, és itt definiáltunk egy harmadik réteget, amit úgy hívunk, hogy transzforamtív programok. Ezek olyan nagyívű programok, amelyek az emberek hétköznapjait érintő technológiákat vagy kérdéseket gyűjtik össze, vagy célozzák meg, és olyan látható eredményeket szeretnének elérni, amelyek az emberek hétköznapjaiban is megjelennek. Tehát ez a három réteg: az alapozó pillérek, a kiemelt fókuszok és a transzformatív programok.

H-T. L: – Igen, itt nagyon sok elemről van szó, mit gondoltok, hogy melyek azok ezek közül, amelyek a leginkább fognak hatni a hétköznapokban, tehát az utca embere, a stratégia mely részeit, mely intézkedéseit fogja leginkább így a mindennapjain érezni, érzékelni?

J.R.: – Ez egy nagyon jó kérdés. Olyan kérdésekkel is foglalkozhatunk: hogyan támaszkodhatunk a technológiára, olyan fontos harcok esetében, mint a vírus elleni küzdelem. A kimagasló, jó minőségű egészségügy vagy a kiváló oktatás, a jólét növelése, új munkahelyek, egészség, oktatás, a digitális szuverenitásunk megőrzése. Tehát ezek azok a nagy területek, ahol érzékelni fogjuk a változásokat, ahol megjelennek az új lehetőségek, alkalmazások és éppen ezért indítjuk el azokat a programokat, amelyeket az előbb Gergő említett, a nagy transzformatív programokat, hiszen ezen keresztül valósulnak meg olyan alkalmazások, amelyek az emberek mindennapjait érintik. Tehát meg kell teremtenünk annak a lehetőségét, hogy az egyének és az ország egyaránt profitáljon a mesterséges intelligencia elterjedéséből, mely által ismét nemzetközi szinten is kivívhatjuk a tiszteletet a magyarok iránt.

H-T. L: – Remélhetőleg elég sok cégvezető is hallgat minket, ők vajon mit fognak ebből érzékelni, tehát most eddig inkább a magánszemélyek oldaláról közelítettük meg itt a stratégiának az értékajánlatát, ha úgy tetszik. Vajon az üzleti élet hogy fog profitálni és hogy kell nekik készülniük erre az egész transzformációra?

SZ:G.: – Az üzleti élet szereplői szempontjából talán a legfontosabb az, hogy hogyan, milyen eszközöket fognak tudni ők használni. Egyrészt szeretnénk egy nagyon világos áttekintést adni különböző technológiáknak az alkalmazhatóságáról. Mondjuk, a nyelvtechnológia egy nagyon nagy eszköznek tűnik, hogy mi mindenre lehet használni, mondjuk chatbotokra, meg levélszortírozásra, meg hangelemzésre, meg a saját márkánknak a minőségének az értékelésére. De ez úgy nehezen átlátható, és ehhez szeretnénk olyan eszköztárat nyújtani, amiben ez jobban látható és olyan programokat is elindítani, amelyben a konkrét cégek, konkrét ajánlásokat tudnak kapni abban, hogy őnekik mi lehet a leginkább testreszabott megoldás. Ez a célja, például a most megalapított, vagy megalapítandó MI Innovációs Központnak, ami ezt a célt szolgálja, de a stratégiában érdemes majd egy kicsit mindenkinek a saját iparága szerint is körülnézni, mert vannak olyanok, amik kiemelten támogatottak, például: az agrár vagy a gyártás vagy a közlekedéslogisztika vagy az energetikában is egy csomó minden nagyon izgalmas terület van. Meg lesznek olyan általános támogatások is, amik azt célozzák, hogy minél többen induljanak el a mesterséges intelligencia technológiákkal való kísérletezésben, amelyek el tudják juttatni oda a vállalatvezetőket, hogy már bízhatnak abban, hogy ezt a technológiát, amit kicsiben kipróbáltak és erre talán finanszírozást is tudnak szerezni, azt aztán hatásosan, jó megtérüléssel tudják bevezetni a saját üzleti folyamataikban. Tehát lesznek technológiai szempontból áttekintések, lesznek iparági mindenféle fókuszok és vannak olyanok, amelyek általánosan minden cégre vonatkozóan olyan kiírásokat fognak tartalmazni, hogy hogyan lehet könnyen kipróbálni ezt a még új technológiát, hogy el lehessen kezdeni együtt tanulni ezt a fajta működést.

H-T. L: – Roland, te is érzékeled ezt a nyitottságot, így a környezetedben? Ugye, te az Ericsson vezetőjeként nagyon sok mindent látsz és hallasz, hogy látod, hogy fognak itt alakulni a dolgok?

J.R.: – Egyértelműen látom és ez már, hogy úgy mondjam, része a beszélgetéseinknek, de nem úgy, hogy ez valamilyen egészen új technológia, hanem arról beszélünk, hogy milyen alkalmazások vannak, miket használunk már most és milyen lehetőségek vannak benne, hogyan lehet automatizálni dolgokat, hogyan lehet még hatékonyabban, még optimálisabban, bizonyos folyamatokat működtetni. Adatokkal gazdálkodni, az adatokból még több információt kinyerni, tehát most lehet, hogy ezek ilyen nagyon általános mondanivalók, de ha például a távközlést nézzük, egészen hihetetlen, hogy milyen változáson ment keresztül a hálózatok üzemeltetése például. Tehát akkor, amikor egy hálózat kvázi magától hoz döntést arra vonatkozólag, hogy hol kellene kapacitásokat bővíteni, vagy akkor, amikor egy új eszközt integrálok a hálózatba, akkor az az új eszköz automatikusan felismeri a környezetét és képes saját magát körbevenni a hálózattal és gyakorlatilag aktiválva saját magát, azonnal a hálózat szolgálatába áll. Ezek a folyamatok korábban nem voltak jellemzők. Ezek az elmúlt évek áttörései, és ha csak abból indulok ki, hogy a gyártószektor milyen átalakuláson megy keresztül, megjelenik az 5G, az elektronikus eszközöknek a milliói kapcsolódnak hálózatba azok, mind adatokat generálnak, adatokat hoznak létre és azokból tovább tudom optimalizálni a folyamataimat. Ez elementáris erejű változás minden iparág számára és hát látjuk azt, hogy minden iparág nagyon komolyan gondolkodik, hogy milyen stratégia mentén segítse, támogassa a rendszerben résztvevőket és van egy nagy közös gondolkodás, hogy az értékláncok hogyan épüljenek fel. Én azt gondolom, hogy ebben a stratégiában erre teszünk kísérletet, hogy megnézzük, hogy az állam hogyan tud ennek a folyamatnak a katalizátora lenni, hiszen a megvalósítás kormányzati szinten elsősorban az ITM, a Belügyminisztérium és az EMMI hatáskörébe tartozik, de az Agrárminisztérium, a Honvédelmi Minisztérium és az Igazságügyi Minisztérium is fontos szereplő lehet a szabályozás tekintetében. Egy teljesen új intézményi keretrendszert hozzunk létre ennek az MI értékláncnak a működtetésére. Ugye itt már szó volt az adatokról, a Nemzeti Adatvagyon Ügynökség, a NAVÜ, a Nemzeti Adat Tudásközpontra támaszkodva az adatvagyon karbantartásáért és fejlesztéséért lesz felelős. A NAVÜ a nemzeti adatvagyon hasznosítási tér motorjaként fogja koordinálni és élénkíteni az adatvagyonnal történő stratégiai gazdálkodást, így a társadalmi érdekek hatékonyabb védelme érvényesülhet és a közadatok és magánadatok mint vagyonelemek jelennek meg a gazdaságban. Fontos azt is kiemelni, hogy megalakult a Mesterséges Intelligencia Nemzeti Laboratórium, amely a kutatásokat koordinálja a kutatási szereplők között és a piaccal, hogy minél több alkalmazott kutatás tudjon megvalósulni. Tehát a cél a világszínvonalú kutatásokba való aktív bekapcsolódás, és hamarosan formálisan is létrejön a Digitális Jólét Nonprofit Kft. keretében az előbb említett MI Innovációs Központ, amely a KKV szektor versenyképességének növelését segíti majd. Fontos azt is kiemelni, hogy a nyers technológiai projektet már elindítottuk, a fő célkitűzések mellé intézkedési tervet rendeltünk, amelyben a tervezett ütemezés is szerepel. Az alapozó pillérek esetében egy-két éven belül már kézzelfogható eredményeket szeretnénk látni, de egyes elemek tekintetében, mint például a szabályozás és jogi keretek kialakítása, várhatóan már idén megfogalmazzuk javaslatainkat. A stratégia ugyan 2030-ig szól, egyelőre csak az elkövetkezendő 5 évet bontottuk le intézkedésekre, ugyanis a rendkívüli sebességgel változó technológiai környezet miatt nem érdemes előrébb tekinteni.

H-T. L: – Tehát az állam katalizátor szerepe teljesen egyértelmű, és hát ugye az is látszik, hogy óriási szerepe lesz itt a KKV-knak is, hogy ők hogy fogják felvenni a ritmust, és hát mindez tükröződik a stratégia nagyon ambiciózus célkitűzéseiben is, hiszen mintegy 15 százalékos GDP növekedéssel számol, illetve a KKV-k termelékenységének mintegy 26 százalékos felgyorsulását várja az elkövetkezendő 10 évben. Na most ugye az a kérdés viszont ezzel kapcsolatban, hogy ha minden a tervek szerint halad és ez megvalósul, jönnek ezek a számok, akkor, hogy fog kinézni vajon egy úgymond AI transzformált Magyarország, mondjuk, 10 év múlva, mennyiben lehetnek mások a mindennapjaink? Hogy kell ezt elképzelni?

SZ:G.: – Hát a hétköznapok szempontjából ugye 10 év, ez egy óriási időtáv és ezzel sokat küzdöttünk a stratégiában is, hogy ez egy olyan gyorsan változó technológia, hogy ugye 13 éve jött ki az első iPhone, ma már elképzelni nem tudjuk a világunkat az okostelefonok nélkül. Tehát ez egy még gyorsabban fejlődő technológia, de amilyen irányokba mi még komoly téteket tettünk, hogy egyrészt a hétköznapokban biztosan tapasztalni fogjuk, hogy sokkal kevesebbet kell ügyfélszolgálatokon sorba állni, mert sokkal több digitális asszisztens fog minket segíteni abban, hogy magyarul, gyorsan és problémamentesen elintézzünk dolgokat automata rendszerek segítségével. Jó eséllyel 10 év alatt már az önvezető autókból is egyre nagyobb százalékot látunk, valószínűleg különböző zárt környezetekben vagy mondjuk egy-egy városrészben vagy egy-egy városban, amelyben ki vannak alakítva olyan különleges infrastruktúra elemek és biztonsági szabályok, amelyek ezt lehetővé teszik. Míg valószínűleg az asszisztensek több új területre is bejönnek nemcsak, amikor mi kezdeményezzünk, mondjuk, egy telefonszám változtatást egy ügyfélnél vagy egy szolgáltatónál vagy egy csomagemelést, hanem olyan területeken is, mint amikor valamiben tanácsot kell adni, vagy segíteni kell nekünk. Az egyik transzformatív program például arról szól, hogy hogyan lehet egyedi ritmust adni tanulási folyamatokban, tehát, hogy diákoknak olyan asszisztenst, aki az alap dolgokat, amik ilyen tudásátadás jellegű és így, úgy, amúgy el kell magyarázni egy-egy koncepciót valakinek, azt meg tudja tenni annak függvényében, hogy hogyan reagál a diák és akkor emiatt a tanár sokkal inkább azokra a területekre tud fókuszálni, hogy hogyan lehet a megértését, a kompetenciáit, az együttműködését, az életre való felkészülését, tehát az igazi pedagógusságot gyakorolni és nem a darálást, tehát, hogy ilyen nagyon lap hétköznapi dolgokban fogunk nagyon szembe találkozni vele, és ahogy te is mondtad, Levente, rengeteg olyan dologban, ami inkább általános hatékonyságjavulás, élmény. Tehát mondjuk könnyebb rendelni, valamint könnyebb munkát végezni, jobb minőségű munkákat és magasabb bérű munkákat tudnak átlagosan végezni az országban az emberek, olyan értékláncban tudunk részt venni, ahol mondjuk - hogyha az autóipar analógiáján nézve - nem csak összeszerelő üzem vagyunk, hanem fejlesztő üzem is, amit látunk, hogy történik, és a mesterséges intelligencia területén is szeretnénk, hogy történjen. Tehát rengeteg ilyen apró kisebb dologban, nem úgy kell elképzelni, hogy van egy mindent látó mesterséges intelligencia, és akkor az majd itt jól megold nekünk dolgokat, hanem közben tudunk elképzelni változásokat.

H-T. L: – Roland, már egy önvezető autóban képzeled el a jövőt 10 év múlva?

J.R.: – Én azt gondolom, igen. Látva ezt, hogy amit Gergő is mondott, hogy az okostelefonok 13 évvel ezelőtt indultak világhódító útjukra és ma már szinte mindenki kezében ott lapulnak ezek az eszközök. Ezzel kellünk, fekszünk, játszunk, ezen keresztül rendelünk és vásárolunk, nézünk filmet, használjuk a különböző appokat. Én azt gondolom, hogy ez egy 10 éves távlat és látva most, hogy mennyi technológia fejlődik egymás mellett, és ezek milyen módon hatnak egymásra és az adatok mekkora tömegben jönnek és állnak rendelkezésünkre, én azt gondolom, hogy egészen hajmeresztő változások előtt állunk.

H-T. L: – Ebben mindnyájan biztosak vagyunk és tényleg, ezért is vagyunk annyira izgatottak, hogy ez a stratégia létrejött és most már beleléphet gyakorlatilag a megvalósítás szakaszába. Mindenesetre az egyik legfontosabb kritérium, hogy mindez valóra váljon ez a széleskörű tudatosítás, hogy mindenkiben úgymond ez kikristályosodjon, hogy ez valóban mennyire fontos az egész gazdaság és társadalom szempontjából és hát ennek a széleskörű tudatosításnak, ennek a folyamatnak az egyik legfontosabb eleme az, hogy most elindult az ai-hungary.com weboldal, AI kötőjel Hungary.com egészen pontosan, hogy ha valaki ráakar majd keresni, a stratégia bejelentésével egyidejűleg fog beindulni, ez is egy nagyon nagy vállalkozás volt, mennyire vagytok elégedettek az eredménnyel? Az jött ki belőle, amit szerettünk volna?

SZ:G.: – Én maximálisan elégedett vagyok az eredménnyel, de ugye ezeknek, az ilyenfajta weboldalaknak mindig az az igazi próbája, hogy a felhasználók birtokba veszik-e? Én ebben bízom nagyon, hogy amennyi funkciót ebbe belesűrítettünk és amilyen sok szerepet szánunk neki, hogy ha már a fele valóban olyan szintű birtokba kerül a felhasználók által, mint amilyennek szántuk, akkor már én biztosan elégedett leszek.

H-T. L: – Akkor esetleg emeljünk ki legalább kettő alapfunkciót, ami csak itt van, és amiért tényleg érdemes ellátogatni erre az oldalra.

SZ:G.: – Ha így kettőt kiemelve, akkor a legfontosabb, hogy van rajta egy MI Akadémia aloldal, amiben három fő rétegbe osztjuk azt, hogy mi mindenről lehet tanulni mesterséges intelligencia kapcsán. Van az „Ismerd meg!”: amiben egy csomó olyan alapdolgot gyűjtöttünk össze, amelyek ilyen mi az, amivel ismerkedni érdemes? Ha valaki még csak most érdeklődik a téma iránt, akkor mi az az egy-két videó, amit nézzen meg, mik azok az esettanulmányok, amiket olvasson el, milyen dokumentumok, weboldalak mentén tud elindulni, hogy úgy egy kicsit felépítse azt, hogy mik a tájékozódási pontok ebben a világban. Van az „Értsd meg!”, ami egy központi nagy tudatosítási kampánynak lesz egy fontos eleme, igazából decembertől tervezzük, hogy indulni fog és van a „Használd fel!”, ahol meg kifejezetten olyan elemeket gyűjtöttünk össze, hogy ha valaki szakmájának szeretné választani akkor hol tud tovább tanulni, milyen módokon tudja alkalmazni, és ez egy kicsit át is vezet minket a másik nagy területre, amit úgy hívunk, hogy „MI Piactér”. Mert hogy létrehoztunk egy olyan platformot, ahol bárki, – cégek elsősorban – tudnak feladni hirdetéseket az ügyben, hogy mi az, amit keresnek, vagy mi az, amit kínálnak. Így létrehoztunk piactereket adatoknak, technológiáknak, tanácsadásnak, oktatásnak, kutatási projekteknek, állásoknak és akár pénzügyi forrásoknak is, hogy ki az, aki mondjuk szeretne befektetéseket vagy ki az, aki mesterséges intelligencia témában mondjuk specializálódik befektetésekre. Tehát az a cél, ugye, és a Koalícióban is már ez volt a cél, hogy minél világosabb és minél könnyedebb legyen az információáramlás az egymáshoz kapcsolódás és ezáltal a szinergiák megteremtése a különböző helyi szereplők között, úgyhogy főleg ez a kettő: az Akadémia és a Piactér, amitől nagyon komoly eredményeket meg használti forgalmat várunk.

H-T. L: – Hát én is megerősíthetem, hogy ez valóban egy szuper oldal, úgyhogy valóban érdemes körülnézni, és ahogy Gergő is említette itt aztán tényleg rengeteg funkciót gyömöszöltünk bele ebbe a weboldalba, úgyhogy nem fog senki unatkozni, aki ellátogat oda, és talán én azt gondolom, hogy zárjuk ezt a mai alkalmat egy másik nagyon fontos projekttel, ami ugyancsak a tudatosítás kalapja alá tartozik. Mégpedig az MI Kihívással, amit már az őszi MI akciótervben beharangoztunk, hogy áll most ez a kezdeményezés, mit kell erről tudni Roland?

J.R.: – Leginkább azt kell tudni róla, hogy ez egy nagyon fontos részét fogja képezni az MI tudatosításának. Ez egy nagy kampány lesz, hiszen a stratégiában is elég részletesen kitértünk arra, hogy a mesterséges intelligencia radikálisan átalakítja a munkahelyeket és mi azt mondjuk, hogy erre az a legjobb válasz, ha tanulunk. Az oktatási kompetencia fejlesztés pillérére alapozzuk ennek a kihívásnak az életre hívását. Minden életkorban, minden munkakörben fontos megérteni az alapokat és fontos újra definiálja a munkaköröket. De ne higgyük, hogy a mesterséges intelligenciával való foglalkozás egyetlen módja mesterséges intelligencia programozás és persze azt se, hogy doktori fokozat kell hozzá. Szükség lesz a mesterséges intelligencia betanítóira, ellenőrzőire, tesztelőire, az új munkaköröket betanító kollégákra, adattisztítókra, azaz mindenféle végzettségi szintet érintő és területen megjelenő új kollégákra. Épp ezért indítjuk el Magyarország Mesterséges Intelligencia Kihívását, amely egymillió ember mesterséges intelligencia tudatosítását és százezer ember alapszintű mesterséges intelligencia oktatását célozza meg. Reményeink szerint ez az év hátralévő részében december legelején fog tudni elindulni.

H-T. L: – Hát mi is nagy izgalommal várjuk és mindenesetre ezúton is szeretnénk elmondani, hogy minden részletet természetesen meg lehet majd találni az új ai-hungary.com weboldalon és ez valóban egy nagyon nagyszabású kampány lesz, előbb-utóbb mindenki fog hallani róla részleteiben. Hát azt gondolom, hogy mára ennyi fért bele itt a Mesterséges Intelligencia Stratégiáról. Azt gondolom, hogy nagyon sok mindent átbeszéltünk, akit tényleg érdekel részleteiben a dokumentum, az meg fogja tudni tekinteni azt, és hogyha nagyon szeretné akkor, el is olvashatja Á-tól Z-ig. Egyébiránt bármilyen kérdéssel a jövőben állunk rendelkezésetekre és hát mi mással búcsúzhatnák, mint azzal, hogy böngésszétek új oldalunkat, az ai-hungary.com-ot! Beszélgetőpartnereinknek pedig ezúton szeretném megköszönni, hogy itt voltak velünk.

SZ:G.: – Köszönjük szépen!

J.R.: – Köszönjük szépen!

H-T. L: – A hallgatóknak pedig nagyon szépen köszönjük a figyelmet! A technikát továbbra is Nőthig Ádám varázsolja, mint ahogy fogja a következő adásban is, találkozunk legközelebb. Kövessetek minket kedvenc podcast lelőhelyeteken, illetve mostantól keressétek a podcastot és annak leiratkozott epizódjait az ai-hungary.com-on. Sziasztok!

Outro: Ez volt az MI Stúdió, ahol a legmenőbb szakértők segítségével fejtjük meg a mesterséges intelligencia rezdüléseit. Az MI Stúdió az MI Koalíció podcastja, amely a hazai mesterséges intelligencia ökoszisztéma szakmai fórumaként működik. Még több tartalomért kövesd az MI Stúdiót a nagyobb podcast platformokon és ne felejtsd el értékelni az adást. Az észrevételeket, megjegyzéseket az [email protected] e-mail címre vagy a Mesterséges Intelligencia Koalíció közösségi médiafelületein várjuk. Találkozunk a következő epizódban. 

Podcastunkat a SpeechTex technológiájával leiratozzuk.

Hallgass minket Spotify-on !

Hallgass minket Anchor-on!

Házigazda

Hörömpöli-Tóth Levente

MI Koalíció kommunikációs vezető

Vendége

Gergyely Szertics

MI koalíció szakmai vezető

Jakab Roland

az MI Koalíció elnöke