Karrierváltás hetvenévesen? Nemsokára benne lehet a pakliban – AI és karrier

Az epizód leirata elérhető a vezetofejlesztes.hu, a karriervaltas.hu és a karriermuzsa.hu oldalakon is.

Intro: Ez az MI Stúdió, ahol a legmenőbb szakértők segítségével fejtjük meg a mesterséges intelligencia rezdüléseit és követjük le a legújabb MI trendeket. Hörömpöli-Tóth Levente vagyok – tartsatok velünk!

H-T. L.: – A mesterséges intelligencia alapú megoldásoknak köszönhetően egyre elterjedtebbé válik a személyre szabott gyógyászat, szintet lép a gyógyszerkutatás és az előrejelzésen alapuló úgynevezett prediktív medicinának köszönhetően a diagnosztika fogalmát is újra definiálhatjuk. Ennek hatására egyre nő a várható élettartam és ami talán még fontosabb az egészségben eltöltött évek száma. A hosszabb élet azonban nem utolsósorban a jóléti nyugdíjrendszerek válsága miatt nem feltétlenül csak a boldog nyugdíjas kort nyújtja ki, hanem a munkavégzés szempontjából aktív időszakot is, ez pedig teljesen új korszakot nyit az ember és a munka kapcsolatában. Hányan érezhettük már, hogy mondjuk tíz, tizenöt, húsz éve dolgozunk, és mégis úgy tűnik, mintha csak most kezdtük volna, ami egyben azzal a rádöbbenéssel is jár, hogy mennyi mindennel akarunk még foglalkozni. Sokan váltanánk egy idő után nemcsak munkahelyet, hanem hivatást és nem csak azért, mert besokalltunk vagy kiégtünk, hanem mert egyszerűen túl izgalmas ez az élet ahhoz, hogy évtizedekre leragadjunk egyetlen dolog mellett. Egy másik tipikus jelenség, amikor olyan tanulmányokat folytatunk, amelyekről rövid úton kiderül, hogy nem nekünk találták ki, hogy aztán a diploma után adott esetben permanens pályaválasztás üzemmódba kapcsoljunk. Miközben peregnek az évek és nem futunk be gyorsan valahol már is jöhetnek a HR skatulyák, ha pedig elérjük a bűvös negyvenes mérföldkövet akkor végképp eláshatjuk magunkat nincs menekvés, további kísérletezésnek helye nincs. Sarkítva ugyan, de ez az általános felfogás uralja a munkaerőpiacot, amely csak igen lassan látszik változni. Nagyon úgy néz ki azonban, hogy a mesterséges intelligenciának köszönhetően belátható időn belül valósággá válik az a szcenárió, amikor remek bőrben lévő hetvenévesek kopogtatnak a HR osztályok ajtaján, hogy egy merőben új szakterületen valósítsák meg önmagukat, de vajon, ha tényleg ezzel kell számolnunk hogyan változik ennek hatására a nagy kép a munkaerőpiacon? Hány álom kerül kézzelfogható közelségbe ugyanazon életúton belül és milyen hátulütői lehetnek mindennek? Ennek jártunk utána szakértőnkkel.

H-T. L.: – 3. évad 13. epizód, ez itt az MI Stúdió, ahonnan mindenkit sok szeretettel üdvözlünk. Hát azt gondolom, hogy a podcastban eddig is már jobbnál jobb témákat sikerült megzenésítenünk a mai műsor ellenben még ebben az erős mezőnyben is az élbolyba kívánkozik a mesterséges intelligencia kora ugyanis mint mindent így a karrier piacot is fenekestül forgatja fel és ennek a drámai ám mégis rendkívül izgalmas folyamatnak a különböző vetületeit vesszük végig mai vendégünket Kránitz Éva vezető fejlesztés és karrier tanácsadóval. Nagyon köszönjük, hogy itt vagy velünk Éva már nagyon vártuk a felvételt.

K. É.: – Köszönöm a meghívást és nagyon sok szeretettel köszöntöm a hallgatókat.

H-T. l.: – Szuper hát azt gondolom, hogy rengeteg megbeszélnivalónk van ugye mindjárt vágjunk is a közepébe, és akkor induljunk onnan, hogy a mesterséges intelligenciának köszönhetően, illetve az ezen alapuló megoldásoknak köszönhetően egyre növekszik a várható élettartam és ez ugyebár jelentősen, akár több évtizeddel is kitolhatja a munkával töltött évek számát és egyből felvetődik a kérdés, hogy milyen következményei lehetnek ennek, hogy ha annyiszor kezdhetjük újra szakmai pályánk, pályafutásunkat, ahányszor csak kedvünk tartja. Hova vezethet vajon mindez?

K. É.: – Igen, várhatóan több időt töltünk a munkaerőpiacon és jobban ki leszünk téve a változásainak. Az új technológiák és az automatizálás várhatóan egymillió munkahelyet érint 2030-ig Magyarországon a McKinsey nemzetközi tanácsadó cég szerint, minden negyedik munkakör részben, vagy akár teljesen kiváltható lesz technikailag. Azokat érinti a változás leginkább, akik olyan munkát végeznek, ami ismétlődő elemekből áll és ezáltal könnyen algoritmizálható, ha ilyen területen dolgozik valaki, akkor itt az ideje elgondolkodni azon, hogyan képzeli a jövőjét bizonyos feladatokat ugyanis lehet, hogy meg kell osszon egy új nem humán csapattaggal vagy teljesen át kell adjon neki.

H-T. L.: – Melyek ezek a munkakörök és milyen területeket érint ez a folyamat?

K. É.: – A legnagyobb törést várhatóan a gyártósori munkakörök fogják elszenvedni, de veszélyben vannak a háttérirodai munkák is például az adatgyűjtés, az adatrögzítés, a könyvelés. Készülhetnek változásokra az anyagmozgatással és raktári tevékenységgel foglalkozók is. A kiskereskedelem egyre inkább elmozdul az önkiszolgálás felé ezt mindannyian tapasztalhatjuk a vásárlásaink során. Hosszútávon ez oda fejlődhet, hogy a boltokból feltuningolt árusító automaták lesznek. Az Amazon ezt már megvalósította az USA-ban vannak olyan boltjai, amelyekben már nem találkozunk alkalmazottal. Sajnos a Föld is egyre kevesebb embernek ad majd munkát, már tudunk olyan robotot készíteni, ami képes formákat és színeket megkülönböztetni lényegében lát. Japánban vannak olyan farmok, ahol a robot epret szed és szőlőt metsz. Néhány professzionális terület is érintve lesz: a jogi munka, az újságírás és a kutatás. Egyes kreatív területek is kihívás elé néznek, egy távol-keleti hirdetési ügynökség például lecserélte a kreatív igazgatóját mesterséges intelligenciára ugyanis az ügyfeleknek jobban tetszett az algoritmus által írt szöveg, mint amit a kreatív igazgató készített.

H-T. L.: – Most pont ahogy említed ezeket a példákat, itt azt a vetületét látjuk, hogy helyettesíti, veszi át a különböző feladatokat a mesterséges intelligencia, de sokan viszont pont a pozitív oldalát látják, miszerint a repetitív feladatok kerülnek úgymond gépi hatáskörbe és a kreatív rész az pedig az embernél marad, ami egyben azt is jelenti, hogy sokkal inkább kiteljesedhetünk a munkánkban, hogy látod?

K. É.: – Igen, így van, habár tudok azért ellenpéldát is mondani: 2018-ban, először a történelemben festőecsetet fogott a mesterséges intelligencia és alig két év telt el, kalapács alá került egy algoritmus festménye csilliókért a New Yorki Christie's aukciósház árverésén. Japánban az MI olyan regényt írt, ami irodalmi díjat kapott.

H-T. L.: – Igen hát ezek a példák valóban azt mutatják, hogy egyre több területre tör be a mesterséges intelligencia és pont ez a festmény, amit említettél, erről mi is beszélgettünk az egyik adásban amikor az AI képzőművészetre gyakorolt hatásáról esett szó. De akkor nézzük végig azt, hogy karrierépítés szempontjából tényleg hogyan lehet erre készülni? Említettél itt rengeteg példát ami úgymond valóban felforgató, diszruptív jellegű és hát még vegyük hozzá azt a szempontot is, hogy ugye egyrészt több időnk lesz dolgozni, tehát több, kinyúlik ugye az aktív korszak erre jön rá ugye az automatizáció, ami egy csomó feladatot átvesz, na most ez akkor egy dupla prés, hiszen mivel fogjuk akkor kihúzni ezt a plusz pár évtizedet akár a munkaerő piacon, amit az AI ad nekünk, illetve amit teljes egészében át fog hatni?

K. É.: – Nemcsak megszűnnek vagy drasztikusan átalakulnak szakmák, hanem folyamatosan újak is születnek, egészen biztosan többször fogunk váltani nemcsak munkahelyet, hanem nagyobb ívűt, karriert is. Várhatóan nyolcszáz új szakmai terület jelenik meg 2030-ig a globális munkaerőpiacon mondok néhányat. Nyilván az információs technológia az egyik fő terület, ahol a műszaki érdeklődésűek, mérnökök, adatbányászok, adatelemzők, IT szakemberek megtalálhatják a számításaikat. Az időskori gondozás és az egészségügy is a népesség elöregedése miatt olyan területek, ahol több orvosra, ápolóra és egészségügyi kisegítőre számítanak majd. A megújuló energia hasznosítás és a környezetvédelem is bővülő területek lesznek. Gondolnád vagy sem a háztartási piac például a gyermekfelügyelet takarítás, főzés háztartásvezetés, otthoni kertészkedés. És elképzelhető, hogy lesznek olyan foglalkozási területek, amik ma még furcsának tűnhetnek ilyen például az ételnyomtatás vagy az emberi szervek, például a májszövet nyomtatása, tehát a hosszúra nyúló életünk alatt sok területen próbálhatjuk ki magunkat.

H-T. L.: – Igen tehát ezek a karrier pályák valóban egyre rugalmasabbak lesznek, de erre, vagy hát erre a változásra ugye a HR-nek is reagálnia kell, és nagyon érdekel a véleményed, hogy a HR-nek, hogy kell erre készülnie, hiszen most már majd simán lehet az, hogy egyszer csak bekopogtat valaki ötven-hatvanévesen teljesen jó bőrben lesz és szeretne egy teljesen új szakmai pályafutást kezdeni. Mit kell tenni a HR szektornak, hogy alkalmazkodjon ehhez az új szituációhoz?

K. É.: – Szerintem ez óriási feladat lesz a HR-nek több szempontból is. Egyrészről már most is kihívás, hogy négy generáció van jelen a munkaerőpiacon a háború után születettek, az X, az Y és a Z most jön ki az egyetemről. Másrészről itt vannak az új technológiák és az automatizálás, amelyekre szükség van a hatékonyságnöveléshez, a kvantumugráshoz azonban több kell. A COVID ráébresztette a szervezeteket arra, hogy a csapatmunka sokkal fontosabb, mint gondolták. A Deloitte nemzetközi tanácsadó cég 2021-es kutatása szerint a csapatmunka következő állomása az úgynevezett szuper csapatok szintje lesz. A szupercsapat azt jelenti, hogy az emberek egy csapatban dolgoznak az új technológiákkal felismerték ugyanis, hogy az új technológiák és az ember alkalmazása nem vagy-vagy, hanem sokkal inkább is-is viszony kellene, hogy legyen. A szupercsapat teszi majd lehetővé azt, hogy az új technológiák végezzék a munka algoritmizálható részét az emberek pedig a kreatívat. Ebben a formációban kell majd, hogy minden generáció megtalálja a maga helyét a fiatal digitális bennszülöttek és az idősebb digitális bevándorlók is. A HR-nek, tehát nemcsak a különböző generációk együttműködését kell támogatni, hanem a különböző generációk és a gépek együttműködését is.

H-T. L.: – Nagyon érdekes, amit mondasz ezt így még sosem hallottam, hogy az AI, illetve a technológia mintegy csapattagként fog megjelenni a szervezetekben, de teljesen helytállónak tűnik ez a megközelítés és ez a jövő zenéje. Nagyon jól jön most nekünk, hogy te vezetőfejlesztéssel foglalkozol, hiszen a következő kérdés pont erre vonatkozik, miszerint a vezetői pozíciókban lévőktől kíván-e meg bármilyen pluszt ehhez az új korszakhoz való alkalmazkodás, hogy látod?

K. É.: – Amit az imént mondtam az természetesen nem csak a HR feladata, hanem a vezetőké is, akiktől azt várják egyrészről, hogy gondolják újra a termelési folyamataikat és ha szükséges tervezzék azokat újra. Ahogyan az okosóránk: óra, számítógép és telefon egy eszközbe integráltan. Úgy kötnek össze sok iparágban gépeket, okoseszközöket szupergyors internettel és amit csak lehet automatizálnak ez most a legtöbb iparágban a vezetők fő feladata. Másrészről az, hogy átgondolják a humán politikájukat is aszerint, hogy mely kompetenciákra lesz szükség, kik rendelkeznek ezekkel, kiket kell átképezni vagy átszervezni más munkakörökbe, illetve milyen felkészültséggel rendelkező új embereket vegyenek fel. Alapvetően tehát azt várják a vezetőktől, hogy legyenek nyitottak az új technológiákra, automatizálják, amit csak lehet és kompetens, agilis munkatársakkal vegyék körbe magukat.

H-T. L.: – Hát meglátjuk, hogy ők is felnőnek-e a feladathoz, de bízunk benne, hogy igen. Mindenesetre térjünk még vissza, így a munkavállalói szemszöghöz és akkor említsük meg kicsit már lerágott csont ugyan, de úgymond megkerülhetetlen Malcolm Gladwell szabálya, illetve a koncepciója. Ehhez térjünk vissza, vagy ezt nézzük meg. Ő azt mondja, ugyebár, hogy tízezer órát kell eltölteni ahhoz, hogy valaki specialistává váljon – erre előszeretettel szoktak hivatkozni, de érvényes lehet még vajon ez az AI korábban?

K. É.: – Hogy ez a szabály érvényes marad-e az MI korban ez egy nagyon jó kérdés. Egy kaliforniai kutatócég kifejlesztett egy módszert, amellyel készségeket lehet feltölteni az agyba. A technológia úgy működik, hogy fogja egy személy agyának elektromos jeleit majd továbbítja valaki másnak.

H-T. L.: – Hát ez már a Mátrix, Éva, akárhogy is nézem ezt pont a Mátrix, nem?

K. É.: – Igen, igen. Igen erről van szó. Az egyik teszt során elküldték hat pilóta elektromos jeleit repülési tapasztalattal nem rendelkező emberek egy csoportjának, akikkel különböző repülési szimulációkat végeztek. A tapasztalatlan csapat harminchárom százalékkal jobb teljesítményt ért el, mint a kontrollcsoport, amely nem kapott jeleket. Szerintem ez egy óriási előrelépés az emberi tanulás folyamatában, ha a letölthető készségek valósággá válnának akkor e technológia gerince valószínűleg a mesterséges intelligencia lesz. Elképzelhető, hogy az MI operációs rendszerként fog működni és akár vadonatúj készségeket is megtervez és fejleszt, amelyeket az emberek elsajátíthatnak. Ez esetben nem lesz érvényes a tízezer órás szabály, mivel sokkal hamarabb elsajátítható lesz egy készség.

H-T. L.: – Igen, és akkor ugye ehhez kapcsolódóan jön be David Epsteinnek az elmélete, aki a generalisták aranykorát vizionálja és én akkor úgy látom, azt veszem ki a szavaidból, hogy inkább ennek a bizonyos Epstein úrnak lesz igaza, mert ő azt mondja, ugye, hogy tényleg sokkal kevésbé lesz fontos, hogy valamihez értsünk inkább a folyamatokat kell átlátni és a világ túl gyorsan változik ahhoz, hogy egy bizonyos egészen speciális tudásúra legyen szükség inkább egy általános hozzáállás, nyitottság az, ami célra vezethet. Egyetértesz ezzel?

K. É.: – Igen, egyetértek, a hozzáállás, az adottságok és a képességek fontosabbak lesznek, mint maga a tudás és a speciális készségek. Az utóbbi néhány évtized a számfalóknak kedvezett a jövő a nyitott és érdeklődő embereké. A fejlett képzelőerővel és alkotó képességgel rendelkezőké, hiszen a gépek elvégzik majd a speciális feladatot ők lesznek a specialisták az emberek pedig a generalisták. Érdekes, amit a Toyota csinál, ahol nyilván, amit csak lehet automatizálnak mégis az új dolgozók sokszor heteket vagy hónapokat töltenek el azzal, hogy tapasztalatot szerezzenek abban hogyan lesznek az alapanyagokból az alkatrészek majd az alkatrészekből a járművek. Azt várják el tőlük, hogy gondolkodjanak és képesek legyenek kreatívan megoldani a felmerülő problémákat, amikor adódik egy kihívás akkor a dolgozó kíváncsiságára apellálnak és arra tanítják őket, hogy használják a képzelőerejüket, kérdezzenek és vonjanak be másokat, ehhez pedig vessék latba a szociális és érzelmi intelligenciájukat.

H-T. L.: – Igen, azt gondolom, hogy efelől nincs vita és mi is mindig ezt szoktuk hangsúlyozni itt az adásban is, illetve a Mesterséges Intelligencia Koalíció minden csatornán keresztül, hogy ezek az emberi értékek időtállók és gyakorlatilag mindent visznek a gépek valóban csak azért lesznek itt, hogy segítsenek nekünk. Evezzünk most át az MI asszisztensek vizeire, ha úgy tetszik, mert emellett se mehetünk el szó nélkül annál is inkább mivel Magyarország Mesterséges Intelligencia Stratégiájában is egy nagyon fontos szeletet jelentenek. Ugye ott az áll, hogy az oktatásban fognak majd előbb-utóbb ilyen MI asszisztensek megjelenni. Segítik ugye a diákokat egyrészt a tanulásban, másrészt abban, hogy a számukra a legmegfelelőbb tanulmányokat válasszák, de aztán ezek az asszisztensek később is szerephez juthatnak. Jelesül a karrierépítésben, hogy egy adott helyzetben mondjuk mi lesz a legjobb döntés azt mondjuk a korábbi sikertörténetekből, más embereknek a siker történeteiből fogja tudni megmondani. Nem tudom mit gondolsz ezekről az asszisztensekről, ezek valóban segítségünkre lehetnek vagy mennyiben látod őket fontosnak?

K. É.: – Az MI asszisztens újfajta tanácsadóként léphet fel, ami engem illet abszolút látok benne fantáziát úgy képzelem, hogy mondunk néhány kulcsszót például milyen ismeretekkel rendelkezünk, mik az erősségeink és az MI asszisztens megmondja, hogy mely szakmák azok, amikben jól boldogulhatnánk ezekkel. Azt is el tudom képzelni, hogy valaki például asztalosipari vállalkozást indít, amiben egy MI asszisztens segít neki kezdve attól, hogy ötleteket ad ahhoz, hogy milyen gépeket robotokat vásároljon és megtanítja arra is, hogyan programozza be és használja ezeket, ha pedig szükség van humánerőforrásra is akkor segít a kiválasztásban képes álláshirdetést vagy más a vállalkozás népszerűsítéséhez szükséges reklámszöveget írni.

H-T. L.: – Tehát akkor rengeteg lehetőség van, és akkor tényleg szinte várhatjuk is, hogy feltűnnek a színen ezek a bizonyos asszisztensek. Nagyon jó még van egy-két dolog, amit át kéne beszélni és itt megint ugye ezek a bizonyos dogmák, meg eddig bejáratott dolgok azok, amik most össztűz alá kerülnek, hiszen eddig az volt, talán a megszokott, vagy elvárt, hogy három-ötévente mondjuk munkahelyet váltson az ember. Nem tudom, hogy ez még így van-e még én úgy emlékszem, amikor én kezdtem, így a munka világában az életemet, hogy nagyjából ez volt az elvárás. Lényeg a lényeg, hogy ugye a mesterséges intelligencia korában ennyi idő alatt, vagy ilyen gyakorisággal inkább szakmát kell majd váltani, hiszen annyira gyorsan változik majd minden. Na most sokan viszont ugye félelemmel tekintenek arra, hogy állandóan váltaniuk kell, állandóan alkalmazkodniuk kell és ugye hogyha ez még ez az időszak még kitolódik akkor még inkább úgymond egy ilyen görcsösség lehet rajtuk úrrá, hogy lehet ezeket a félelmeket legyőzni itt említettünk már egy-két faktort, de nyilván ezekkel a félelmekkel kell kezdenünk valamit.

K. É.: – A félelem nem jó tanácsadó. Kezdjünk el inkább azon gondolkodni, hogy vajon mennyire érintenek bennünket majd ezek a változások és készüljünk fel rájuk. Beszéltem arról, hogy milyen szakmákat érint a változás, és arról is, hogy milyen új területek nyílnak érdemes ezekről folyamatosan tájékozódni. Másrészről fontos, hogy tudjuk milyen adottságokkal, képességekkel és általános készségekkel rendelkezünk és eddzük ezeket, fejlesszük magunkat, ha ezt tesszük, akkor olyan erősségekre tehetünk szert, amelyekkel akár teljesen új szakmai területeken is értéket tudunk teremteni.

H-T. L.: – Hát igen, akkor mindenkinek megvan a házifeladata úgy hallom, de ezek nagyon-nagyon jó irányok. Arra szeretnék rákérdezni, hogy vajon lehet-e hátulütője vagy mit látsz milyen negatív potenciális hatásokat látsz abban, hogy ez az egész életút, szakmai életút kinyúlik, megnyúlik, meghosszabbodik és ilyen tömeges mértékben történik mindez. Csak pozitív hozadéka van ennek, vagy pedig esetleg számolnunk kell a negatív következményekkel is?

K. É.: – Ennek lesznek negatív következményei is úgy gondolom. Én valahogy úgy képzelem el a munkaerőpiacot a jövőben mintegy homokórát, ahol a felsőrészben vannak azok a munkavállalók, akik nagyon kvalifikáltak és kompetensek az alsó részben akik leszakadnak és a középréteg gyakorlatilag eltűnik. A felső képzett rétegen nem kizárólag diplomás embereket értek ide sorolok mindenkit, akinek piacképes erősségei vannak.

H-T. L.: – Hát ez nem egy túl derűlátó kép viszont az biztos, hogy emlékezni fogunk rá. Abból a szempontból viszont rendkívül beszédes, hogy akkor ez gyakorlatilag még több ösztönzőt jelenthet mindenki számára, hogy megpróbáljon a homokóra felső részébe kerülni. És a szülőknek mit tanácsolnál, hogy hogyan lehet felkészíteni a gyerekeket erre az új AI által felforgatott munkaerőpiacra?

K. É.: – Arisztotelész ókori tudós és filozófus azt mondta, ahol a világszükséglete találkozik a tehetségünkkel ott van a mi hivatásunk. E bölcsességből kiindulva szerintem érdemes egyrészről arra figyelni, hogy merre mozdul a világ mire van igény, másrészről ismerjük meg a gyerkőceinket. Miben tehetségesek és legfőképpen mihez van motivációjuk, amiben talán érdemes nekik segíteni ezek összehangolása és akkor meg fogják találni az útjukat.

H-T. L.: – Szuper, hát akkor zárjuk talán azzal, hogy maguknak a fiataloknak milyen útravalót tudunk kínálni, hiszen remélhetőleg ők is hallgatják ezt a műsort, vagy ha még nem, akkor majd a szülei fogják ajánlani nekik azt gondolom, hogy van mit hallgatni ebben az adásban, hiszen ők ugye érthető módon joggal érezhetik, hogy minden bizonytalanná vált körülöttük ugye a pandémia az most csak hab volt a tortán úgymond de hát amúgy is a technológia mintegy egyik percről a másikra bont le akár iparágakat és hát ahogy beszéltük egy csomó állás, ami mondjuk tíz év múlva lesz az ma még nincs is tehát természetes, hogy bizonytalanok. Mi lehet a megfelelő szemléletmód számukra ebben a korszakban?

K. É.: – Kutassák magukban azt, hogy kik ők, miben jók, mi érdekli őket igazán és járjanak nyitott szemmel a világban, hogy észrevegyék a nekik szóló, őket váró, őket megszólító lehetőségeket. Szerintem azt el kell felejteni, hogy olyasvalamit tanulunk, ami nem érdekel igazán bennünket, vagy csak azért tanulunk tovább, hogy legyen egy diplománk vagy azért választunk egy szakmát, mert úgy gondoljuk, hogy az a jövőben menő lesz vagy azzal lehet majd pénzt keresni. Nem. Olyan területet válasszunk, ami izgalomba hoz bennünket, amiért képesek vagyunk áldozatokat hozni, amiért szívesen teszünk extra erőfeszítéseket majd figyeljük miként változik, fejlődik a terület és változzunk, fejlődjünk vele mi is.

H-T. L.: – Hát azt gondolom, hogy ez kiváló zárszó volt. Nagyon szépen köszönjük Éva és hát az elhangzottakból is egyértelmű, hogy a kulcs a saját kezünkben van, vagy ahogy társadalmi tudatosító kampányunk az MI Kihívás jelszava is mondja: „kezedben az irányítás”, vagyis folyamatos önképzéssel és a megfelelő nyitottsággal bárki megállhatja majd a helyét a munka világában a mesterséges intelligencia korában is és hát remélhetőleg a beszélgetésünkből ez az optimizmus átjött így most már mindenki új energiákkal feltöltődve kezdheti tervezni következő karrierlépését. Kránitz Évának nagyon szépen köszönjük az értékes gondolatokat igazán nagyszerű beszélgetés volt remélem lesz még alkalom folytatni.

K. É.: – Köszönöm, én is remélem. Köszönöm szépen!

H-T. L.: – A hallgatóknak pedig köszönjük a figyelmet. A technikát továbbra is Nőthig Ádám kollégám varázsolja, mint ahogy fogja a következő adásban is – találkozunk legközelebb. Kövessetek minket kedvenc podcast lelőhelyeteken, illetve böngésszétek gyűjtő oldalunkat az AI-Hungary.com-ot valamint, ha már ott vagytok kezdjétek el ingyenes mesterséges intelligencia alapozó kurzusunkat az MI Kihívást. Sziasztok!

Outro: Ez volt az MI Stúdió, ahol a legmenőbb szakértők segítségével fejtjük meg a mesterséges intelligencia rezdüléseit az MI Stúdió az MI Koalíció podcastja, amely a hazai mesterséges intelligencia ökoszisztéma szakmai fórumaként működik. Még több tartalomért kövesd az MI Stúdiót a nagyobb podcast platformokon és ne felejtsd el értékelni az adást. Az észrevételeket, megjegyzéseket az [email protected] e-mail címre vagy a Mesterséges Intelligencia Koalíció közösségi médiafelületein várjuk. Találkozunk a következő epizódban.