Korántsem lehetetlen küldetés – MI-fejlesztések uniós pénzekből

MI Stúdió S03 E10

  2021-03-26

Hallgass minket a YouTube-on!

Intro: Ez az MI Stúdió, ahol a legmenőbb szakértők segítségével fejtjük meg a mesterséges intelligencia rezdüléseit és követjük le a legújabb MI trendeket. Hörömpöli-Tóth Levente vagyok – tartsatok velünk!

H-T. L.: –3. évad, 10. epizód, ez itt az MI Stúdió, ahonnan óriási üdv mindenkinek! Nincsenek csodák nagyon úgy néz ki, hogy egy időre megint el lehet felejteni az élő stúdiófelvételt, így hát ezúttal is a Zoomban vagyunk kénytelenek menedéket keresni és annak érdekében, hogy még jobban oldjuk az izoláltság érzetét múltkori alkalomhoz hasonlóan hármasban fogunk beszélgetni, méghozzá szokásunkhoz híven egy rendkívül izgalmas témáról az innovációs területen elérhető uniós pályázati pénzekről. Nagy szeretettel köszöntöm tehát vendégeinket Németh Edinát és Divinyi Ágnest a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal szakértőit, akik segítenek nekünk eligazodni ebben a pályázati dzsungelben. Nagyon köszönjük, hogy itt vagytok és elfogadtátok a meghívást.

D. Á.: – Köszönjük szépen.

N. E.: – Köszönjük szépen.

H-T. L.: – Szuper hát azt gondolom, hogy rögtön csapjunk is így a lovak közé és kanyarodjunk rá mai témánkra, mert itt rengeteg mindent át kell beszélünk, és hát ez a bizonyos téma minden csak nem egyszerű. Ugye hogyha valaki meghallja azt a szót, hogy pályázatok akkor eleve egy nagy akta halomra gondol, ha meg ráadásul azt hallja, hogy uniós pályázatok, akkor pedig aztán még több bürokráciát vízionál és feltételez. Először is tehát egészen röviden nyugtassuk meg a hallgatóságot, hogy igenis van értelme a fejszéjüket belevágni egy ilyen fába és nem egy lehetetlen küldetésről beszélünk.

D. Á.: – Természetesen nem lehetetlen, számos magyar egyetem, kutatóhely, cég nyert már európai uniós támogatást és jelentős eredményeket is ért el a támogatás révén.

N. E.: – Így van, tehát ha beletanul egyszer az ember, akkor már nagyon gyors, rendszeresen lehet nemzetközi együttműködésekben is részt venni ezen a területen.

D. Á.: – Így van, és miután elektronikusan zajlik minden így viszonylag még egyszerű is maga a pályázás menete.

H-T: L.: – Nagyszerű hát azt gondolom, hogy azért is ülünk itt, hogy még inkább eloszlassuk azokat a tévhiteket, amelyek ahhoz kapcsolódnak, hogy tényleg ez egy ilyen bonyolult és megoldhatatlan feladat és ennek a szellemében akkor indítsuk is a beszélgetést. Ugye van ez a bizonyos Horizon Europe ezt a nevet kapta az aktuális uniós költségvetési időszakban a K+F+I támogatási rendszer. Erre ugyebár kilencvenöt és fél milliárd eurót irányoztak elő. És kezdjük talán egy picit azzal, hogy milyen fő pillérei vannak ennek az egész keretrendszernek, ezen belül miért érdekes számunkra különösen az Európai Innovációs Tanács anélkül, hogy én lelőném itt a poént és előre szaladnék túlságosan.

D. Á.: – Jó tehát ennek a Horizont Europe programnak három pillérre van. Az első pillér a „Kiváló tudomány” főleg kutatóintézetek, egyetemek kapnak ebből támogatást kiváló kutatásra, amire körülbelül ilyen tizenöt-hat milliárd eurót szántak, illetve kutatói mobilitásra tehát, hogy a kutatók más kutatóintézetekbe, külföldi kutatóhelyekre tudjanak menni egy adott kutatási programot végrehajtani, illetve a nemzetközi kutatási infrastruktúrákhoz való hozzáférést biztosítja. A második pillér az, ami már vállalkozások számára érdekesebb itt ennek a neve: „Globális kihívások” és európai ipari versenyképesség. Itt tematikus kutatás-fejlesztési és innovációs projektek futnak, itt már az egyetemekkel, kutatóintézetekkel konzorciumban együttműködhetnek vállalkozások is. Többfajta projekt van szintén eléggé különböző, hogy mekkora konzorciumban kell pályázni, de ezek konzorciumi projektek tehát nemzetközi kapcsolatrendszert kell építeni, azoknak, akik részt kívánnak venni benne. Erre számos lehetőség van – gondolom majd később úgyis rátérünk. A harmadik pillér, ami hangsúlyos a mai beszélgetésben az „Innovatív Európa” pillér. Ebben foglal helyet az Európai Innovációs Tanács, amiről majd bővebben beszélünk, illetve az Európai Innovációs Ökoszisztéma fejlesztésére is itt adnak pénzt, illetve az EU-nak egy külön szervezete, az Európai Innovációs és Technológiai Intézet, ami szintén ebből a pillérből kapja az EU-s finanszírozását. Emellett még van úgynevezett horizontális téma, ami számunkra annyiban érdekes, hogy a Dél- és Kelet-Európai országok bevonásával is foglalkoznak, tehát, hogy minél nagyobb arányban vegyenek részt a keretprogram pályázataiban, a különböző konzorciumokban nyugati kutatóhelyek, szervezetek tudják segíteni ezeknek a magyar, többek között magyar intézményeknek a bevonását. Ha a harmadik pillérről ugye már szó esett, ugye az Európai Innovációs Tanács ennek tulajdonképpen a nagy része vállalkozásoknak szóló támogatás, bár több tudomány és téma területen zajlik és a fejlesztés különböző fázisait fogja át. Az első szakasza az úgynevezett Pathfinder program itt többnyire alapkutatási projekteket támogatnak. A Pathfinder programok folytatásaként már ipari kutatásokat finanszíroz a Transition, és ebbe a Transitionbe átvezeti a korábban finanszírozott projekteket, illetve itt tudnak belépni például a magyar kkv-k is, de minden más ország kkv-ja is az Accelerator pályázatba, ami pedig már innovációs projekteket takar. 2021-ben az Európai Innovációs Tanács másfél milliárdos költségvetéséből körülbelül egymilliárd euró jut az Accelerator pályázatra, ami ugye kizárólag a kkv-knak az innovatív fejlesztéseit finanszírozza. Tehát, hogy ez egy nagyon jó eszköz arra, hogy ha valakinek egy igazán innovatív ötlete van, ami mondjuk nagy kockázatú is és ezért nehéz forrást találni hozzá a piacon, akkor ezt az Accelerator révén maximum két és fél millió eurós támogatással, illetve maximum tizenötmillió eurós befektetési igénnyel tudja véghez vinni. Nyilván ehhez az kell, hogy nagyon jól megírt pályázat, nagyon innovatív, kockázatos technológiai áttörést jelentő téma legyen, amivel az adott vállalkozás foglalkozik.

H-T. L.: – Hát ugye említetted, hogy valóban szép számmal, vagy jó nagy források állnak itt rendelkezésre és ugye utánanéztem, hogy az Európai Innovációs Tanács ebből az egész kilencvenöt és fél milliárd euróból mintegy nyolc egész héttized milliárdot kap, ez majdnem egy tíz százalékos arány ez valóban egy nagyon komoly arány és, hogy ha már itt az Accelerator fázist említed ott is ugye azt lehet elmondani, hogy gyakorlatilag hogyha megnézzük, hogy milyen ugye fázisról beszélünk, hogy milyen fázisban lévő cégek, illetve projektek kapnak támogatást, akkor valóban különösen azok indulhatnak nagy valószínűséggel sikerrel ezekért a pályázati pénzekért, akik ebben a fejlettebb, előrehaladott állapotban vannak már. De próbáljuk úgy egy kicsit aktualizálnia az adást és ugye ennek örömére szeretnénk felhívni a figyelmet, hogy március 18-án indult egy konkrét pályázat és adott esetben ez bizony akár a hallgatóink számára is érdekes lehet. Szaladjunk végig egy kicsit itt az alapokon, hogy kik számára lehet ez érdekes és egyáltalán miről van szó, miről is van itt szó pontosan?

D. Á.: – Március 18-án gyakorlatilag az Európai Innovációs Tanácsnak a pályázatai indultak meg, tehát már elérhetőek a Funding & tender portálon. Ez az online felület, amin keresztül az összes európai uniós pályázat, tehát nemcsak a Horizont Európa, hanem például DIGITALEUROPE is elérhető. Folyamatosan jelennek meg a különböző témák ez volt az első. Áprilisban lehet először beadni a pályázatokat és például az Acceleratornek június hatodikán vagy június kilencedikén és október hatodikán van beadási határideje, tehát több alkalommal is lehetőségük van idén a cégeknek arra, hogy erre pályázzanak. Ahogy már te is mondtad nagyon innovatív termékszolgáltatás fejlesztéssel lehet pályázni az értékelésnél is ez az innovációs tartalom, illetve a megvalósító csapatnak a felkészültsége számít a legjobban, illetve az, hogy nagy piaci potenciállal rendelkezzen az adott fejlesztés.

H-T: L.: – Ugye voltak már itt támogatott projektek korábban és nyilván a jó gyakorlatokat érdemes egy kicsit talán végig zongorázni. Sikertörténeteket, amelyek megvalósultak, és mintegy mi is mintegy inspirációként szeretnénk ezeket így a hallgatóság elé tárni. Vannak esetleg ilyenek, ahonnan lehet így erőt meríteni, hogy mi a sikeres pályázat titka?

D. Á.: – Hát az összes nyertes pályázat ugye fent van az európai uniós honlapon innen lehet mazsolázgatni, hogy ki milyen témával indult, de hát nyilván ezek csak egy rövid összefoglalók ugye a pályázatokat nem lehet elérni, tehát úgy konkrétan magát a pályázati anyagot, de ebből is sok mindent lehet, sok tanulságot lehet levonni. Hogy mik azok a kurrens témák, amik ilyen jól forognak európai szinten. De amúgy a magyarok is tudtak nyerni például legutolsó fordulóban nyert egy Semmelweis Egyetemről indult, öt éve alapított Startup cég a Kinepict Health Kft. Ők másfélmillió eurós támogatást nyertek, és ahogy említettem nemcsak támogatást nyer a fejlesztéshez egy cég, hanem kérhet befektetést is, amiből a piacra vitelt finanszírozza ők három egész hattized milliós befektetést kértek jelenleg még zajlanak a befektetési tárgyalások. Hát remélem, hogy sikerül is megkapniuk ezt az összeget. Ők orvosi kutatással, illetve diagnosztikával foglalkoznak gyakorlatilag. Részben ugye informatikai kérdés, hogy az ilyen kontrasztanyagos vizsgálatoknak a képe, hogy jelenik meg a monitoron, ami alapján az orvos fel tudja állítani a diagnózist, illetve elő tud készülni a műtétre, tehát ezeket a folyamatokat egyszerűsítették, illetve sokkal átláthatóbbá tették magát a képet, ami alapján az orvos dolgozni tud tehát ez is egy magyar sikertörténet. Illetve van egy másik, még 2017-ben nyert egy egész négytized millió eurós támogatást a (…) Kft. ők szintén ilyen gyógyszerkutatási célra egy molekula könyvtárat hoztak létre, tehát gyakorlatilag egy adatbázist teremtettek, közben ugye folytak a befektetésekről, partnerkeresésekről szóló tárgyalások is a lényeg az, hogy olyan jól sikerült az európai uniós támogatással a cégnek növekedni illetve vevőket találni, hogy a 2021-ben bekerült a cég a Financial Times listáján Európa 100 leggyorsabban növekvő cége közé, tehát maga a pályázati forrás az nagyon sokat segít a cégnek, illetve az EU nemcsak támogatást nyújt meg befektetést, hanem egy úgynevezett üzleti tanácsadó szolgáltatást is nyújt a cégeknek. Tehát kapnak coachokat, akik segítenek az esetleges problémák áthidalásában lehet mentorálni őket vállalatvezetők mondják el a tapasztalataikat, hiszen ezek a cégek növekednek azáltal, hogy ezt a támogatást megkapják és folyamatosan bővítik a piacaikat. Tehát ez is egy új fejlesztést igényel a cég részéről ebben is kapnak segítséget, illetve nemzetközi kiállításokra, vásárokra is az Európai Unió segítségével ki tudnak jutni és ezáltal üzleti partnereket szerezni a cégek, tehát mindenképpen, akinek sikerül nyerni az nemcsak pénzt kap, hanem gyakorlatilag kézen fogja az EU és segíti az üzlet fejlesztésben is.

H-T. L.: – Vannak esetleg buktatók amire így érdemes külön kitérni, hogy mi az, amin így elcsúszhat egy ilyen pályázat, vannak ilyen tipikus tényezők?

D. Á.: – Hát magyar részről általában az innováció tartalom szokott alacsonyabb lenni annál, amit nemzetközi szinten elvárnak, illetve gyakran hiába jó az ötlet, ha nem elég jól írják meg a pályázatot. Ezt mi már hamar felfedeztük, hogy a magyaroknak ebből a szempontból problémáik vannak, ezért már korábban elindítottuk a rásegítő pályázatunkat. Gyakorlatilag támogatást adunk a magyar cégeknek ahhoz, hogy megírják azt az üzleti tervet, ami alapján ugye az EU-s pályázatot kell elkészíteni. Ugyanazokat az értékelési szempontokat használjuk, mint az Európai Unió ahhoz, hogy elő, tehát kiválasztjuk azokat a kkv-kat, akiknek esélyük lehet arra, hogy a nemzetközi szinten is versenyezzenek és gyakorlatilag számukra adunk támogatást arra, hogy ezt az üzleti tervet megírják. Illetve a hivatal tervez Mentor Programot is, tehát aki nem pályázati támogatással akarja elkészíteni a projektjét, de szeretné, hogy átnézzük, akkor szintén vannak olyan mentorok, akik gyakorlottak a pályázatírásban vagy pedig az ilyen piacra vitelben is tudnak tanácsokat adni a pályázóknak. Gyakorlatilag a hivatalon belül működik a nemzeti kapcsolattartói hálózat én vagyok felelős az Accelerator pályázatért tehát a kifejezetten kkv-knak szóló támogatásért és Németh Edina kolléganőm, aki még részt vesz ebben a műsorban ő foglalkozik az Európai Innovációs Tanács Pathfinder és Transition témájával, de minden tematikus területhez van egy kollega aki tud segíteni abban, hogy milyen pályázati források érhetők el aktuálisan és mire kell figyelni a pályázatírás során, illetve a konzorcium építés során ugye ahol konzorciumi pályázatról van szó. Szerencsére ebbe az Accelerator pályázatba önállóan tudnak indulni a kkv-k úgy, hogy ez ennyiben egyszerűbb téma.

H-T. L.: – Praktikusan ez azt jelenti, hogy Edina téged bárki fölhívhat vagy írhat neked egy e-mailt, hogy segítségre van szüksége és Te akkor eligazítod vagy kézen fogod?

N. E.: – Igen tulajdonképpen igyekszünk mindketten ezt tenni, mert nagyon sokféle pályázat, van és egy adott ötlethez, adott esetben egyik vagy másik jó, tehát hogyha önállóan valami nagyon jó innovatív technológiája van egy kkv-nak akkor Ágihoz irányítom az illetőt, hogyha egy technológiát mondjuk különböző ipari és kutatási szereplőkkel együtt tudnának továbbfejleszteni, akkor valószínűleg jobb esélyük van a második pillér programjaiban a pályázóknak. És nemzeti kapcsolattartóként igyekszünk segíteni kezdve az ötlet, kezdeti ötlet elhelyezésétől egészen a projekt beadásáig tehát több területen segítünk abban, hogy konkrét pályázatokat átnézünk és segítünk azok véglegesítésében is.

H-T. L.: – Lényeg a lényeg, hogy minél korábban fordulnak hozzatok segítségért annál nagyobb eséllyel tudtok érdemben segíteni a kedves pályázóknak.

D. Á.: – Ez így van.

N. E.: – Így van, már-már projektötlet szintjén érdemes, hogy nehogy rossz irányba induljanak el a pályázók, hogy esetleg tudjunk jobb pályázatot javasolni. Viszont érdemes menet közben többször is vissza-visszatérni és elbeszélgetni az előrehaladásról ugyanis több szakaszban is vannak olyan kérdések, amik felmerülhetnek, amik az előző szakaszban esetleg nem merültek föl. Több területen kínálunk úgynevezett pályázati elő értékelést is tehát körülbelül egy hónappal a beadás előtt egy szinte teljesen kidolgozott pályázatot mi, szakértőkkel együtt közösen átnézünk és visszajelzéseket adunk a pályázat kapcsán, úgyhogy ezt is érdemes figyelembe venni a pályázatírásnak a megtervezésekor.

D. Á.: –Igen, tehát gyakorlatilag az Accelerator Mentor Programja is erről szól, hogy az elkészült pályázatot, üzleti tervet megnézzük és véleményezzük, illetve a hiányosságokra rámutatunk, hogy hol kellene még javítani rajta.

H-T. L.: – Van, tehát egy másik dátum is, ami még fontos lehet számunkra: úgy néz ki, hogy május körül jön ki a Horizon Europe tematikus támogatási területeire vonatkozó felhívás vagy felhívások akkor fogalmazzunk többesszámban, ahol ugye különösen a mesterséges intelligenciára fognak ezek a bizonyos reflektorok rávetődni azért mondok egy ilyen feltételes módot, mert eredetileg ugye már április 15-ére lőtték be ezt az indulást, de most ez el csúsztatásra került, hogy ilyen nagyon körmönfontan fogalmazzak. Itt kinek lehet érdemes a naptárba vésni ezt a dátumot és mely területek lehetnek különösen izgalmasak?

N. E.: – Igen itt tulajdonképpen a Horizon Europe-nak a második pillérében jelennek meg elsősorban ezek a tematikus, célzott pályázatok és a második pilléren belül különböző globális kihívásokat, illetve ipari versenyképesség növelő tevékenységeket támogatnak. A tematikus területeken más módon igyekszik az Európai Bizottság biztosítani azt, hogy Európában dinamikusan fejlődjenek az egyes piacok, tehát a tematikus területeken gyakran finanszíroz nagy projekteket a bizottság. Például egy-egy platformot vagy egy-egy ökoszisztéma építő projektet, ami egy adott területen igyekszik azt biztosítani, hogy a kutatásból eredményként születő technológiák egyre jobban elterjedjenek és egyre több kkv kapjon lehetőséget arra, hogy ezekkel a technológiákkal kísérletezzen, hogy megvizsgálja azt, hogy a technológiák az ő területén alkalmazhatók-e. Tehát a kutatás-fejlesztési pályázatok mellett ilyen nagy ökoszisztéma építő pályázatok is vannak és gyakran a kkv-k ezekbe könnyebben be tudnak kapcsolódni, mert kis- és egyszerűbb további úgynevezett harmadik félnek szóló finanszírozásokat adnak maguk a projektek, hogy az eredményüket kipróbálják a kkv-k. Viszont itt a felhívások nem teljesen nyitottak, meg vannak fogalmazva azok a konkrét kihívások, célok, amelyeket meg lehet pályázni. Magát a pillért hat különböző desztinációra bontja a bizottság ezek között szerepel például az egészségügy, a biztonság, az élelmiszeripar, a klíma, úgyhogy ezeken a területeken belül lehet egy-egy alkalmazási területen pályázni, illetve a kettes pillér legnagyobb desztinációja az úgynevezett digitálisgazdaság, ipar és világűr desztináció. Itt fogják támogatni a technológia orientált kutatásokat tehát, ahol még nem az alkalmazási területek iránt, vagy azokban való bevezetésről lehet szó. Na most ebben a digitálisgazdaság, ipar és világűr pillérben szinte minden-minden részében megjelenik a mesterséges intelligencia, mint hívószó tehát itt értem azt például, hogy az MI a gyártásban vagy az MI alkalmazása az anyagtudományban, vagy mondjuk nyersanyagok bányászatában, tehát nagyon-nagyon sokféle területen megjelenik ezen belül is, mint hívószó, de maga a technológiának a továbbfejlesztése, illetve új kutatási kérdések megvizsgálása is szerepel a témák között. Ebben a desztinációban a fő szakpolitikai szempont kettős ez a digitális átalakulás, illetve zöld átalakulás ezt úgynevezett iker transzformációnak is nevezik, tehát szinte minden felhívásban figyelni kell arra, hogy az adott kutatás, fejlesztés milyen módon járul hozzá Európa digitális transzformációjához, illetve milyen módon biztosítja, hogy a kontinens zöld irányba mozduljon elő. Na most a kettes pilléren belül említettem, hogy vannak ezek az alkalmazási területek is. Itt is nagyon-nagyon sok területen megjelenik a mesterséges intelligencia, mint potenciális megoldási lehetőség, hogy néhány példát itt is kiragadjak: mondjuk egészségügyben már régóta szó van arról, hogy elsősorban arra kell fókuszálni, hogy a betegségeket megelőzzük, előre jelezzük, illetve személyre szabottan tudjuk mindezt végezni. Kezdve az előrejelzéstől egészen a betegségek kezeléséig, gyógyításáig, a státusz alakulásának az előrejelzéséig, tehát tulajdonképpen nagyon-nagyon sok lehetőség van ezeken az alkalmazási területeken is. Egy másik példa mondjuk a biztonság területen ott is megjelenik a mesterséges intelligencia, mint megközelítés több különböző cél van, például a kritikus infrastruktúrák védelmében, kiberbiztonság biztosításában, vagy akár a bűnügyi helyszínelés támogatásában is.

H-T: L.: – Hát igen elmondhatjuk, hogy a mesterséges intelligencia valóban annyira forró, hogy gyakorlatilag szinte kötelező volt kiírni egy ilyen pályázatot, ahol ez viszi a prímet, és azt gondolom, hogy aki tényleg összerak egy versenyképes pályázatot, akkor az már majdnem egy önbeteljesítő jóslat, hogy el is nyeri a pénzt, mert valóban nagy szükség van ezekre a kutatásokra. Nagyon köszönöm Edinának, hogy ilyen gyönyörűen felvázoltad itt a mesterséges intelligencia szerepét a pályázati rendszerben és mi is nagyon-nagyon várjuk ezeket a kutatásokat, mert valóban teljesen új szintre emelhetik az egészségügyet, és ez mindannyiunknak a javára fog válni. Én azt gondolom, hogy ez egy nagyszerű beszélgetés már eddig is, engedjetek meg egy levezető kérdést, ahol igazából a személyes szakvéleményetekre vagyok kíváncsi. Én még üzleti újságíró koromban beszéltem egy amerikai startup mentorral és kérdeztem így az uniós innovációs támogatásokról, hogy egyáltalán mit szól hozzájuk, hogy látja a szerepüket és hogy értékeli őket úgy a tengerentúlról. És ő azt mondta, hogy ezt az egészet nem érti, hogy miért van egyáltalán ilyen, hiszen az USA-ban ugyebár mindent a piac finanszíroz, és hogy ha életképes az ötlet, akkor van rá kockázati tőke és kész, pont. Tehát ugye ebből is látszik, hogy ők tényleg egy teljesen más szemléletmóddal bírnak, és hát valószínűleg ezért is van az, hogy nekik meg hát nyilván ugye a kínaiaknak vannak a legnagyobb globális tech cégeik, de ugyebár a Horizon Europe egyik fő célkitűzése az, hogy legyenek európai globális tech cégek is, illetve, hogy ez a bizonyos kockázatvállaló szemlélet megerősödjön. Hogy látjátok a jelenlegi rendszer mennyiben tudja ezt elősegíteni? Hogyan tudja egyáltalán a kontinens ledolgozni a jelenlegi hátrányát? Nagyon érdekel a véleményetek.

D. Á.: – Hát igyekszik ledolgozni, tehát most ez az Európai Innovációs Tanács céljai is azt szolgálják, hogy az olyan fejlesztéseket, amiket még a kockázati tőkebefektetők amúgy kockázatosnak találnak, mert még a technológia túl fejletlen, de hatalmas potenciál van benne: gyakorlatilag egy csomó termékbe be lehet majd utána építeni, ha valamilyen eszköz akkor úgy, ha meg valamilyen szoftver akkor tud futni rajta. De ugye Európában szűkösebb is a kockázati tőke mint Amerikában és éppen emiatt, hogy kevésbé talán kevésbé kockáztat ezt szeretné az EU kiváltani azzal, hogy ő a kezdeti fázisát meg a kockázatosabb részét átvállalja a fejlesztésnek és amikor már látható, hogy annak lesz eredménye és tényleg vannak érdeklődők, potenciális vevők akkor társ befektetőnek szeretné bevonni a valódi, tehát piaci befektetőket is és az EU akkor ki is száll szívesen a projektekből és gyakorlatilag azt szeretné, hogyha minél gyorsabban át tudnák venni a piaci befektetők a cégek finanszírozását, tehát ilyen szinten akarja támogatni az EU is az egész befektetési ökoszisztémát.

N. E.: – Tehát a piacosításhoz ad befektetést az Európai Unió és ezért tulajdonrésze is van a cégekbe. De egyrészt, hogy ha több idő kell a fejlesztéshez meg a piacosításhoz akkor ő türelmes befektetőként viselkedik, tehát nem fog gyorsan kiszállni, de hogyha pedig úgy halad a projekt és a piacra jutás, akkor viszont szívesen átadja a helyét egy kockázati tőkésnek részben vagy egészben.

H-T. L.: – Nagyon szépen köszönjük ezt a részletes eligazítást ebben az uniós pályázati útvesztőben, illetve ami már nem is tűnik annyira ijesztőnek, sőt, egyáltalán nem tűnik annak ezután a nagyszerű beszélgetés után és most már ugye azt is tudjuk, hogy aki elakadna kitől várhat segítséget projektje előmozdításához. Hölgyeim nagyon szépen köszönjük, hogy itt voltak velünk ma.

N. E.: – Köszönjük a lehetőséget!

D. Á.: – Köszönjük!

H-T. L.: – A hallgatóknak pedig köszönjük szépen a figyelmet a technikát továbbra is Nőthig Ádám kollégám varázsolja, mint ahogy fogja a következő adásban is – találkozunk legközelebb. Kövessetek minket kedvenc podcast lelőhelyeteken, illetve böngésszétek gyűjtő oldalunkat az AI-Hungary.com-ot, valamint, ha már ott vagytok kezdjétek el ingyenes mesterséges intelligencia alapozó kurzusunkat az MI Kihívást. Sziasztok!

Outro: Ez volt az MI Stúdió, ahol a legmenőbb szakértők segítségével fejtjük meg a mesterséges intelligencia rezdüléseit az MI Stúdió az MI Koalíció podcastja, amely a hazai mesterséges intelligencia ökoszisztéma szakmai fórumaként működik. Még több tartalomért kövesd az MI Stúdiót a nagyobb podcast platformokon és ne felejtsd el értékelni az adást. Az észrevételeket, megjegyzéseket az [email protected] e-mail címre vagy a Mesterséges Intelligencia Koalíció közösségi médiafelületein várjuk. Találkozunk a következő epizódban.

Podcastunkat a SpeechTex technológiájával leiratozzuk.

Hallgass minket Spotify-on!

Hallgass minket Anchor-on!

Házigazda

Hörömpöli-Tóth Levente

MI Koalíció kommunikációs vezető

Vendége

Németh Edina

a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal szakértője

Divinyi Ágnes

a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal szakértője